Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
VII. Az új nemzedék - Sinkó Ferenc: A főiskolások
államban a proletariátus uralma eltünteti mind e tényezőket, úgy, hogy magától értetődő lesz a magyar kultúra fejlődése is. A Sarló teljes bomlása akkor indul meg, mikor a pozsonyi csoport be akart lépni a kommunista pártba. A prágai Sarló-csoport a tervet hevesen ellenezte: továbbra is diákmozgalom kívánt maradni. A pozsonyi Sarló mégis véghezvitte szándékát. Ott azonban ugyanolyan reformtervekkel lépett elő, mint a konzervatív magyar társadalommal szemben. Bizonyos függetlenséget akart magának biztosítani, melynek révén kritilkát gyakorollhat & pártban. Terveik csődbe jutottak, mert a kommunista illetékesek nyíltan és brutálisan szemükbe vágták, hogy nekik nem intellektuelekre, hanem plakátkihordókra van szükségük. A Sarló végleg felbomlik, vezére, Balogh Edgár, szimbolikusan elhagyja Szlovenszkót. A diákegyesületekben teljes a világnézeti káosz. Ellenszenvessé válik a diákság javarésze előtt minden világnézet, mindenki gyanússá válik, aki gondolkozik. A szemináriumok működnek, de nagyobbára dilettáns munka folyik bennük. A MAKK-ok vezetőségeit mindenütt a nem világnézeti emberek ragadják magukhoz. A káoszból több mozgalom indul. A katolikus főiskolásság szervezkedése: a prohászkás mozgalom és a Magyar Munkaközösség. A prohászkás mozgalom 1929-ben indul ki Prágából. Ugyanakkor hallat magáról a protestáns diákszervezkedés erősebben a Baráti Szó című lap körül. A prohászkásokat heves támadások érik útjukban. Rossz néven veszik, hogy nem marad a mozgalom hitbuzgalmi egyesület, hanem egységes, átfogó világképet teremt magának, szociális és nemzeti problémákat vet fel. Csakhamar társadalmi és nemzeti reformok vágya fűti. Egyetemes érvényű katolikus elveket kell megvalósítani az adott szlovákiai körülmények között. Emiatt éri a MAKK-ok és a Munkaközösség részéről a vád, hogy kisajá,tít magának olyan problémákat, melyekhez semmi köze. Ugyanúgy félreértik, mint a legtöbb diákmozgalmat. Tudniillik a mozgalom a harmónia törvénye alapján nyúl a magyar kérdésekhez: azaz a társadalmi élet, a kultúrmunka alaptörvényének vallja, hogy az egyes szervek ne egyeduralomra törjenek, hanem a harmóniát és a lehetőség szerinti együttmunkálkodást keressék. A támadások arra késztetik, hogy a maga álláspontját minél tisztábban és pontosabban fogalmazza meg. Évi kongresszusokon határozza meg a maguk munkatörvényeit és elveit. Magát a közéleti katolicizmust és annak megjelenési formáit is kritikus szemmel vizsgálja. Hosszú viták eredményekép az érsekújvári kongresszuson 1 1 fogalmazzák meg a mozgalom világnézeti alapelveit: a szellem elsőbbsége az anyag 1 1 Az ér&ekújviári Kongresszus határozatait lásd: IJj Elet, 19® szept.—aktszámában.
