Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Sinkó Ferenc: A főiskolások

brünni ankét elnöke, még békítette őket. A Sarló ugyanis résztvett a haladó cseh diákok és egyetemi tanárok mozgalmának, az Etické Hnutí (Az erkölcs mozgalma) konferenciáján,

8 hogy ott vitát kényszerítsen ki a kisebbségi kérdésről. A vita folyamán a cseh diákok a kisebbségi jogok mellett foglaltak állást, de a Sarlósoknak szögezték a kérdést, hogy mi a véleményük a revízióról. A felelet: a történelmi osztályok revíziós elképzeléseit nem pártolják, mert annak nem célja a magyar nép jogait és életlehetőségeit biztosítani, de természetesnek tartják az etnográfiai revízionizmust, a nép természetes vonzódását testvéreihez. Mikor a Vetésen keresztül a vita ismertté vált, Grosschmid szenátor nemzettag adással vádolja miatta a Sarlósokat. A szakadás ezzel teljes lesz. A Sarlósok kiszorulnak a cserkészetből, a Mi Lapunk megszűnik és új cserkészlap indul Tábortűz néVen a komáromi bencések szerkesztésében. Az 1929-es érsekújvári kongresszuson mégegyszer igyekeznék békíteni és békülni az ellenfelek. Kongresszusi határozatban kimondják, hogy a CsMASz és annak minden szerve diákérdekvédelmi alakulat, tehát ideológiai egyesületek nem lehetnek tagjai. A GsMASz azonban tagjai világnéztére nem kíván befolyást gyakorolni, míg az a tudományosság útjáról le nem csúszik. Megindítják az első kimondottan főiskolás lapot, hogy a felmerülő gondolatokat ott tisztázzák. Az egység látszólag teljes. A Sarlóban ellentétek mutatkoznak. Egy rész kedvvesztve visszavonul, a másik része kiválik, hogy új mozgalmat indítson, ia harmadik Balogh Edgár vezérletével, mint maga mondja: »súlyos és végsőkig feszített munJka« közben »állandó ellentétes mozgásban a tények és a teória között«, eljut a marxizmusig.

9 Az 1930-as losonci diákkongresszuson a CsMASz vezetését nem világnézeti emberek veszik át. Ettől kezdve a hivatalos diákegyesületekből egyre inkább kiszorulnak! a világnézeti csoportok és mozgalmak. A Sarló megmaradt csoportja szociográfiai vándorlásokat, falujárásokat rendez, többé-kevésbbé már marxista szellemben. Az 1931-es pozsonyi kongresszusukon már teljes a marxista problematika és frazeológia. Kongresszusi kiadványuk (A Sarló jegyében) alcíme: Az új arcú magyaroktól a magyar szocialistáikig. A magyarság sorsán érzett aggódás, keresés vitte őket a tudományos marxizmusig, majd a kommunista pártig. Azonban akkor is vallják, hogy feladatuk magyar szellemű szocialista intelligenciát nevelni, szemben a zsidó baloldal internacionalizmusával és a Levá, Frontával (a cseh baloldali fronttal) szemben.

1

0 A marxizmus számukra nem jelent nemzettagadást, éppen ellenkezőleg: rajta keresztül vélik elintézhetőnek a magyarság nagy (kérdéseit. Az államhatár, fegyverkezés, a burzsoázia érdeke. A marxista osztálytalan világ8 Lásd a Vetés 4-ik számát. 9 Lásd: Sarló jegyében. Pozsony, 1932. 1

0 Lásd: »Jövő« c. ifjúsági lapban a Sarló beszámolóját.