Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Sinkó Ferenc: A főiskolások

ban sokkal öntudatosabb és önállóbb volt, hogysem ezek irányították volna. Tovább keres. Természetesen világnézeti keresésről van szó, hiszen munkát nem tud kifejteni, nem tud hatni elfogadott társadalmi szervezeteken keresztül. Világnézetükben egyre inkább központi problémává válik a szociális kérdés. Szemléletük megtelik szociológiai fogalmaikkal. A gombaszögi táborban proklamálják a cserkészet szociális megújhodásának szükségességét, kiadják első röpiratukat, a Vetés-1,

6 megindítják a Sarló mozgalmát. »Vetés«, »Sarló« a népi orientáció jelképei. A Sarló mozgalmát azért alakították, hogy a CsMASz-t és a MAKK-okat, mint diákérdekvédelmi szervezetéket ne kavarja fel vita, senki ne szenvedjen bennük rövidséget elvei miatt, hanem minden világnézetű diákot fogjanak össze. A Sarló kezdetben távol állott a marxizmustól. Mozgalom volt, amelynek célja: a társadalom köztudatába vinni: a »nép a megújulás és a megmaradás alapja«.

7 Munkába kívánnak állani, előbb azonban tudományosan akarnak felkészülni. Az 1928-as kassai CsMASz-kongreszus hatásuk alatt elhatározza, hogy az iskolai év folyamán az egyes egyetemi városokban tudományos szemináriumokat állít fel. A határozat meg is valósult, de eredményre nem vezetett. Megalakultak a szemináriumok, de nem folyt bennük olyan munka, mely tényleg előkészítette volna a diákok nagyobb tömegeit komoly kisebbségi munkára. A pozsonyi szemináriumókat a Sarlósok vezették, akik Prágából nagy számban iratkoztak át a pozsonyi egyetemre, hogy közelebb legyenek a szlovákiai magyar társadalomhoz és annak problémáihoz. Eredményt azonban nem tudtak elérni, mert csakhamar heves és nyílt harc indult meg ellenük. A pozsonyi Sarló tagjai Komáromban bemutatkozó estet akarnak rendezni, amit a komáromi vezetőkörök megakadályoznak. Nyilt hírlapi támadások kerekednek az ügyből. A Sarlóra kiveti hálóját az aktivista politikai tábor és igyekeznek elmérgesíteni a vitát. A mozgalom vezető tagjai már nyíltan szocialistáknak vallják magukat. Résztvesznek a pozsonyi egyetemen szervezett Népszövetségi Főiskolás Liga alakításában. Működésük nem tetszik a fiatalok egy részének sem. A két tábor közötti ellentétek 1929 júniusában rendezett brünni országos diákankéten robbantak ki. Az ankét elnökei igyekeznek békíteni, a vita azonban oly heves, hogy egyik-másik fiatal könnyezik. A Sarló dolgozni és tapasztalni akar, mert érzi és vallja is, hogy programmja, amit nagy vonalakban épített ki, csak tapogatózás. Küldöttséget menesztenek az egyik párt vezetőjéhez és kérik, hogy kapcsolódhasanak be a pártnak a munkájába, amelyen keresztül legtöbbet végezhetnek és tapasztalhatnak. Keserű csalódást okozott, hogy elutasították őket. A brünni ankét után nyilt harcba keverednek! Grosschmid Géza szenátorral, aki nemrég mint a 8 Vetés öt számban jeleint meg. ' A Sarló programja a Vetés harmadik számában jelent meg.