Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Sinkó Ferenc: A főiskolások

intelligenciát kell kitermelni. Egyelőre cserkész keretekben dolgoz nak, de a kör első gyűléseinek jegyzőkönyveiből látni, hogy társadalomátalakító szándékaik vannak. Nem úgy, mint az elözö évek diákjai, akik be akartak kapcsolódni a társadalomba, s annak »hasznos tagjai akartak lenni«. A Szent-György Kör fiataljai kezdettől fogva kívülről szemlélik a magyar társadalmat, reformátori öntu dattal, melyért aszkéta életet vállaltak. Mint emberek nemcsak kifogástalanok, hanem sokszor tiszteletreméltóan nagyszerűek. Sajnos, kezdettől fogva abban a hibában vannak, amit a Prágai Magyar Hírlap propagandájával kapcsolatban említettünk: általánosítanak. Egyszerre akarják az egész magyar társadalmat megváltoztatni, maguk mindig tömegek nevében beszélnek. Kezdettől fogva csorbult tárgyilagossággal indulnak. Pedig rengeteget dolgoznak, először a prágai MAKK-ban, melynek ők adnak programmot és lendületet a szervezkedésében, amivel nagyban elősegítették, hogy a prágai kezdeményezés országos szervezkedéssé fejlődjék. Tényleg gyors iramban alakul meg Brünnben, majd Pozsonyban a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre. A brünni MAKK a Corviniával párhuzamban dolgozik. A Corvinia a német műegyetem hallgatóit szervezi meg, a MAKK a többi főiskolákét. A nyári szünetben megindul a vakációs programmú vidéki diákegyesületek szervezése. Léván alakul az első vidéki magyar főiskolás egyesület. Követi Érsekújvár, Ipolyság, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa. A sort csak 1929-ben zárta be Eperjes, Losonc és Komárom.

5 Kezdetben legalább is kívülről teljes az összhang a diákság és a társadalom, illetve annak vezetői között. A Szent-György Kör-i fiatalok kívülállása sem tudatos, maguk sem gondolnak még arra, hogy ebből a kívülállásból belső ellenzékiség legyen. A Szent-György Kör összefogalja a vidékenként egységes programmnélkülí magyar középiskolás cserkészetet s 1926 július havában megrendezik az első csapatközi tábort Liptószentiván közelében. Megkezdik a harcot az önálló magyar cserkészetért. Mikor nem boldogulnak a cseh vezetőkkel, egyenesen Baden Povvellhoz fordulnak, aminek eredményekép a kanderstegi nemzetközi cserkészkonferencia biztosítja a magyar cserkészet önállóságát. (Amit teljesen azóta sem értek el cserkészeink.) A főiskolás szervezkedés is teljessé válik. 1926 szeptemberében Léván megtartják a főiskolás egyesületek első kongresszusukat, ahol kimondják, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége megalakulását. Megindul a diáksegélyakció, aminek révén hamarosan 45.000 koronát gyűjtenek össze. Ezzel megvetik alapját a társadalmi menza-mozgalomnak. A szerencsés időben kezdett szervezkedés nyomán három feladatot kellett volna megoldani, hogy valóban hatalmas eredményű mozgalom váljék a kezdeményezésből. 1. A gondolkozó és öntudatos fiatalok feszültségét megfelelően levezetni; 2. az öntudatlan átlagdiákságot fel kellett volna rázni, annak 5 A CsMASz kialakulásának a krónikájáról bővebbet: Magyar Diák Szemle I. évi. 1. sz. 26—28. II. évf. 1. sz. 110—111.