Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Sinkó Ferenc: A főiskolások

új életstílust diktálni; 8. hogy pedig a két feladatot megoldhassa a magyar társadalom, olyan személyiséget kellett volna állítani a diákmozgalmak élére, aki vezére és irányítója lett volna a fiatalságnak, függetlenül, tapasztaltan .vállalta volna a harcot a fiatalokért és velük szemben. Ha akad ebben az időben közéleti súllyal bíró ember, aki a diákság élére tud állni, ma már hatalmas eredményekről számolhatnánk be, amelyek a fiatal mozgalom gyümölcsei volnának. Vezető azonban nem akadt. A diákságnak ugyan egyre hangoztatták a publicisták, költők, hogy neki kell meghozni az új arcú magyar nemzedéket, de a fiatalság magányosan tapogatózott. A Szent-György Körből indul ki az az átértékelési folyamat, melyben a fiatalság új utak, új gondolatok felé fordul. Előkészület, tudományos fogalmak és eszközök nélkül vágnak neki, hogy kibogozzák a kisebbségi sors értelmét, annak minden belső és külső vonatkozásában. Befelé meg kellett oldani a magyar társadalmi tagozódás kérdését, felelni kellett, mennyit ér a magyar társadalmi tagozódás a magyar jövő szempontjából. Meg kellett oldani a kérdést, mely kényszerítő erővel tolakodott eléjük: az adott nemzetközi körülmények között fenrnmaradhat-e a magyar kisebbség. A társadalmi tagozódás értékelése és vizsgálódása vezeti el a kör fiatalságát a parasztság problémájához, aminek eredménye a kör népi orientációja. Megfelelő irányítás híjján a kisebbség nemzetközi helyzetének latolgatása a Páneurópa ideája felé sodorja a kör vezető gárdáját. A Szent György Kör és a prágai MAKK vezetősége azonos lévén, a parasztorientáció és a Páneurópa-kérdés belekerül a diák-közvéleménybe. A lévai kongresszus határozata nyomán a három egyetemi város körei magyar szabadegyetemet rendeznek, melyen az említett kérdéseket felvetik és tárgyalják. A Szent György Kör a maga néprajongását beleviszi a középiskolás cserkészmozgalomba is, annak lapján, a Mi Lapunkon keresztül. Elindítják a regős-vándorlásokat, paraszt-cserkészcsapatokat szerveznek, felfokozzák a közép- és a főiskolás diákság értékes részében az etnográfiai érdeklődést. Csak szükség lett volna az erőskezű vezetőre, aki a fiatalokat vezetni tudja. Ezt maguk a fiatalok is érezték, mert keresik az ideálokat és a vezéreket, Adyt, Szabó Dezsőt, Móricz Zsigmondot, Bartókot, Kodályt vallják eszményeiknek és szellemi vezércsillagaiknak. Csillagaikkal szorosabb kapcsolatokat is keresnek. A CsMASz 1927 tavaszán Móricz Zsigmondot előadó-körútra hívja. Móricz útja hatása alatt Magyarországon úgy ír a szlovákiai fiatalokról, mint történelmi hivatású nagy nemzedékről. A csehszlovákiai magyar társadalom azonban kevésbbé érti meg őket. Ekkor áldoz legtöbbet ugyan a diáksegélyezésre, azonban egyre hevesebb kifakadások hangzanak el a Szent-György Kóristák internacionalizmusa ellen. A Páneurópagondolatot magyarázzák nemzetköziségnek. Ez az első tragikus félreértés a fiatalok és az idősebb generáció között. A fiatalok a Páneurópa-ideálban nemzeteket megnyomorító országhatárok és nemzetközi ellentétek kiküszöbölését keresték. Páneurópa, a magyar