Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Kövy Árvád: A reformátusok

szerkesztette »Református Sión« címen, a másik Csekes Béla szapi lelkész negyedévenkint megjelenő folyóirata, a »Református Világ­szemle«. — Az egyházi élet belső megújhodását, a lelki »regenerá­lódást« eredményesen szolgálják a jól megszervezett főiskolai, ifjú­sági, leányköri és presbiteri konferenciák. Olyan megmozdulások ezek, amelyek a megelevenítő kovász erejével hatnak a nemzettest minden rétegeződésére. — A magyar reformátusság lelki, szellemi, kulturális és tudományos kincseinek megőrzését és továbbfejleszté­sét hivatott szolgálni az 1923-ban megalakult »Református Iro­dalmi Társaság«, amelynek szervezeti szabályzata a VIII. törvény­cikkbe van befoglalva. Az egyházi törvények jóváhagyásával bizo­nyára nagyobb lendülettel fog megindulni a csehszlovákiai reformá­tusság szellemi élete és munkája. A magyar kálvinizmus hitépítő és nemzetfenntartó ereje az alkotó és építő munkák egész sorozatában nyilvánult meg. Ennek az áldozatkész szellemnek egyik legértékesebb gyümölcse a losonci református teológiai szeminárium létesítése (1925), amelyet Sörös Béla losonci református lelkész mély hite és csüggedötlen akarat­ereje hívott életre és tart fenn. Az egyetemes református konvent Sörös Bélát teljes jogkörrel ruházta fel az intézmény megszervezé­sében, kiépítésében és vezetésében. Ez az áldásos intézmény, amely eddig körülbelül 80 ifjú lelkészit bocsátott ki magából, 1935-ben ünnepelte fennállásának tízéves jubileumát. Eddigi munkájával nemcsak a lelkészi utánpótlás kérdését oldotta meg, hanem olyan lelkészgenerációt adott az egyetemes egyháznak és a magyar köz­életnek, amely a korproblémák és szociális feladatok iránt való ér­deklődésével és egészséges érzékével, tisztult látókörével és gondol­kodásmódjával, jövőbe világító hitével a kálvinista magyar néppel való lelki összeforradásban lindul az egyetemes célok és feladatok szolgálatára. Másik fontos alkotás: a komáromi tanítóképző intézet, amely­nek felállításában igen nagy része van Patay Károly esperes, Nagy Sándor igazgató és a komáromi gyülekezeit fáradhatatlan, kitartó munkájának. — Az el nem csüggedő hit és az áldozatos szeretet hozta létre a szeretetintézményeket, árvaházakat is. Négy ilyen intézménye van már a szlovákiai és kárpátaljai reformátusságnak: a kiskoszmályi, beretkei, munkácsi és nagyszöllősi árvaházak. A csehszlovákiai magyar reformátusság küzdelmes életéről és erőfeszítéseiről megrajzolt kép nem volna teljes, ha nem emlékez­nénk meg a »Református összefogás« címen megindult hatalmas­arányú mozgalomról, amelyet Sörös Béla teológiai igazgató és dr. Szilassy Béla főgondnok kezdeményezésére az egyetemes konvent indított meg azzal a célkitűzéssel, hogy a magyar reformátusságott a mai sorselhatározó időkben történelmi feladatának felismerésére és felértékelésére vezesse. A magyar nemzeti és népi erőket a bizo­dalmas hit és az építő szeretet szellemében és egységében akarja

Next

/
Thumbnails
Contents