Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VI. A társadalom - Haltenberger Ince: A parasztság

Ha a csehszlovákiai magyarság helyzetével foglalkozunk, mindig határvonalat kell húznunk a nyugati és a keleti magyarság között. Nyugaton közel egymáshoz több város fekszik, ezek egymással kapcsolatban vannak s intelligenciájuk a magyarság közéletében inkább vesz részt, mint keleten. Nyugaton éppen ezért előrehaladottabb a magyarság szervezettsége s a szövetkezeti eszme is jobban tudott tért hódítani. Míg nyugaton, a galántai Hanza körzetében majdnem minden magyar faluban van legalábbis fogyasztási szövetkezet, addig keleten még alig épült ki a szövetkezeti hálózat. A 310 magyar szövetkezet közül 180 a Hanzánál szerzi be áruszükségletét.

4 Kár, hogy a Hanza eddig csak fogyasztási szövetkezéssel foglalkozott, s hogy az értékesítő szövetkezeti mazgalmat még nem építette ki. Sajnálhatjuk még, hogy nem terjed kelet felé. — A keleti magyar szövetkezetek a NUPOD (Nákupná Centrála Potravných Drustiev — Fogyasztási Szövetkezetek Bevásárlási Központja) pozsonyi áruközponthoz tartoznak. Hitelszövetkezeteink száma 150-re tehető. Fejlődésüket megakadályozta a 44/933. számú törvény, amely megtiltotta a pénzintézetek szervezését. Van ezenkívül 6 szeszfőző-, 12 tej- és 15 más, különböző típusú szövetkezetünk. — Volt még egy földbérlő szövetkezetünk is, ez azonban megszűnt. — Kárpátalján mintegy 70 magyar szövetkezet van, amelyek az ungvári ellenőrző és áruellátó központhoz tartoznak. — A szövetkezetek kiépülésének az objektív okokon kívül akadálya az is, hogy társadalmunk nincsen előkészítve a szövetkezésre. A szövetkezeti eszme csak úgy terjedhet, ha akadnak hivatásos szakemberek, vagy kiváló faluvezetők — akár az értelmiség, akár a gazdatársadalom köréből, — akik a népet meg tudják nyerni a szövetkezésnek, s támogatással, tanácsokkal segítségükre vannak. Nyugaton a Hanza körzetében a szövetkezet szakemberei könnyítik meg a szövetkezést. Kelet felé viszont a véletlenre van bízva a szövetkezés ügye, hogy van-e a faluban tanító, vagy más, szervezésre és vezetésre képes ember, aki a szövetkezést előmozdítja és vezeti. Népünk gazdasági állapota nagy mértékben függ a gazdák mezőgazdasági szakképzettségétől is. A szakkiképzés szerveit két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak a gazdasági szakiskolák, a második csoportba pedig a gazdasági egyesületek. — Az iskolai szakoktatás helyzete a következő: Magyarnyelvű szakoktatást két intézetben nyerhet népünk, éspedig a komáromi kétéves állami csehszlovák földmívesiskola és a rimaszombati egyéves állami csehszlovák mezőgazdasági szakiskola magyarnyelvű tagozatain. Komáromban két osztályban évente 40—50, Rimaszombatban egy osztályban évente 30—40 magyar gazdaifjú nyer alsófokú gazdasági szakoktatást. — De vegyük figyelembe, hogy míg 3,354.965 csehszlovák nemzetiségű földmíves 205 mezőgazdasági iskolával bír s így 16.365 csehszlovák nemzetiségű fölmívelőre jut egy szakiskola, továbbá, 4 A szövetkezetekre vonatkozólag v. ö. »A gazdasági életünk húsz éve« c. fejezetünket. 80. oldal.