Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VI. A társadalom - Haltenberger Ince: A parasztság

középeurópai okokon kívül egyéb okai is vannak. Az egyik az, hogy a magyar gazda tengeritermelésen kívül elsősorban gabonatermeléssel foglalkozik. A dohány-, cukorrépa- és paprikatermelés szigorúan kontingentálva van a magyar vidékeken s a kontingensek kiadásánál nem egyszer politikai szempontok érvényesülnek. Ezenkívül a bortermelés a boradó magasságinak következtében nem jövedelmező. — Mindehhez még hozzá kell tennünk, hogy a magyar gazdatársadalom a kormány részéről nem részesedik aránylagos támogatásban. A magyar gazda e támogatás hiányában terményeit nem tudja gyárilag feldolgozni. A magyarlakta részeken továbbá nagyon kevés meliorizációs munka folyik: alagcsövezés, csatornázás, folyószabályozás csak elvétve teszi könnyebbé a magyar gazda életét. — Az eladósodottság másik oka az, hogy a magyar gazdatársadalom a gazdasági konjunktúra ideje alatt beruházkodott, s ami akkor nagyon könnyen ment, kölcsönöket is felvett. Házat épített, mezőgazdasági gépeket vásárolt. Az 1930-ban bekövetkezett gazdasági krízis idején aztán, amikor a gazdasági terményárak és az állatárak lezuhantak, a gazdatársadalom nemhogy adósságát nem tudta törleszteni, de még kamatait és adóját sem tudta megfizetni. — A gazdatársadalom eladósodottsága olyan katasztrofális méreteket öltött, hogy a kormány is igyekezett a gazdákon segíteni s kiadta az 1936. évi április 1-én keit 76-os számú kormányrendeletet, amely a mezőgazdasági kényszeregyességről szól. Hibája azonban ennek a rendeletnek, hogy csakis olyan birtok eshetik kényszeregyesség alá, amely 80%-ig adósodott el. További hibája, hogy a kiegyezéshez a hitelezők többségének a hozzájárulását írja elő. A kényszeregyességek technikai lebonyolítása is nagyon nehézkes, mert kevés szakbíró és szakreferens intézi a kényszeregyességek ügyeit. — A magyar gazdák közül különben — talán tájékozatlanságuk miatt — sokan még a rendeletben rejlő lehetőségeket sem használták ki. — A gazdák helyzetén a gabonamonopóliium is keveset változtatott, mert igaz ugyan, hogy a gabonamonopólium megvédi a gazdákat a gabonaspekulációval szemben, óriási hibája viszont, hogy rendelkezésére a szlovákiai gabonának is a prágai fuvarparitáshoz kell alkalmazkodnia. A földreform több oldalon érzékenyen érintette a magyar földmíveseket. Veszteség érte már őket a földek szétosztásánál, ahol egyrészt hatalmas tömegek lettek munkanélkülivé, másrészt kevesebbet kaptak, mint amennyi megillette volna őket. Kellő állami támogatásban nem részesülnek, a földosztás következtében csökkent állatállományuk s hanyatlott földjük termőképessége. A telepítéssel végül pedig nagy területek összefüggő magyar etnikuma bomlott meg. Ha azt vizsgáljuk ezután, hogy a magyarság súlyos helyzetében miként igyekezett megtartani életét, hogyan igyekezett egyesült erővel megerősíteni állásait, elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy mit tett a szövetkezés terén, mert a szövetkezeti tömörülés a leghatásosabb védekezés a gazdasági alapot veszélyeztető erőkkel szemben. 10