Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VI. A társadalom - Haltenberger Ince: A parasztság

amint arra nálunk is szükség lett volna. A statisztikai hivatal az 1932. évben kiadott földstatisztikai adatai szerint az országban a kisebb parcellatulajdonosok a lefoglalt terület 72%-át kapták átlagosan ugyanakkor, amikor például a Csallóközben csak a felosztott föld 20'12%-a került kisemberek kezébe. A többi megint középbirtokká vált új tulajdonosok, a maradékbirtokosok kezében. A földreform során még 151.000 hektárnyi szántóföld nem került felosztásra. Ez még vagy állami kezelésben van, vagy bérbe van adva. Nemrég már szó volt arról, hogy sor kerül a földreform revíziójára és a fel nem osztott területek felosztására és így még van reményünk arra, ha sok nem is, hogy a szlovákiai magyarság kárpótlást kap ebből, részben a múltban elszenvedett óriási veszteségekért. A földbirtokreformnak azonban még más káros hatása is van. Sok legelő került parcellázásra s ennek következtében az állatállományban is változás állt be. Machnyik Andor, a kiváló agrár- és szociálpolitikai szakértő szerint

3 az egyoldalú, szinte túlzásba vitt gabonatermelés az utolsó időszakban mind nagyobb területeket foglalt el, míg a mezőgazdasági termelés biztos menetét kedvezően befolyásoló szántóföldi szálastakarmánytermelés, a rét- és legelőterületekhez hasonlóan, nagymértékű visszafejlődést mutat. Így a csallóközi feldarabolt mezőgazdasági nagyüzemekben oly hirtelenül felszállt növénytermelési belterjességgel szemben az állatállománynak úgy számra, mint minőségre nézve nagyfokú süllyedése képezi üzemtani szempontból a csehszlovák földbirtokreform egyik legsúlyosabb, nagykárú következményét. Machnyik adatai szerint a Csallóközben az 1910. évi állapothoz viszonyítva 1930-ban 100 hektár szántóföldre vonatkoztatva a lovak száma 13'56%-kal emelkedett, a sertések száma 18'15 százalékkal és a kecskék száma 86%-kai. Ezzel szemben a juhok száma csökkent 68*14%-kal s a szarvasmarháké 10'17%-kal, ami a Csallóköz egész területére abszolút számokban 8282 darabot jelent. A szarvasmarhaállomány csökkenése maga után vonja a mezőgazdasági üzem megrendülését, ami azután az egész termelés visszzafejlődését idézi elő. A mezőgazdasági termelés visszaesése pedig végeredményben a földmívelők és velük az egész nép anyagi, testi, szellemi és erkölcsi romlását és pusztulását vonja maga után. A csehszlovákiai magyar paraszt helyzetét súlyosbítja az a tény, hogy a kisbirtoktípusok, amelyek a magyar parasztság kezén vaunak (tehát a 10 hektáron aluli kisbirtokok, amelyek különben Szlovákia birtokállományának 80%-át képezik) nagymértékben eladósodottak. Parasztságunknak mintegy 70%-a van eladósodva s az eladósodottság foka 80%-ig is felmegy, mert a földeket hektáronként 2.000—10.000 koronáig is megterhelték. így a magyar gazdáknak körülbelül csak 15%-a adósságmentes és 15%-ának van megtakarított pénze vagy bankbetétje. — Az eladósodottságnak az általános kelet3 Dr. Machnyik Andor: Csallóköz, Komárom 1985. A saerző kiadása.