Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VI. A társadalom - Haltenberger Ince: A parasztság

okai. A földosztás idején az itteni magyar politikai felfogás ugyanis helytelennek tartotta, hogy a magyarság a földigénylők közt legyen. Ma már tudjuk, hogy ez a magatartás nem volt helyes, de az akkori állásfoglalás viszont lélektanilag sokban magyarázható. A földbirtokrefomnak a magyarságra nézve mégis volt néhány előnyösebb következménye. így az egyik, hogy a Pozsonyt elöntő magyar munkanélküliek a város magyarságának a számát emelték, vagy a másik, hogy az esetleg elköltöző idegen telepesek földjét magyar parasztok vették meg, akik földállományukat így végül mégis csak növelték, ami nem következett volna be még ilyen kerülő utakon sem, ha a nagybirtok érintetlen marad. Más lett volna a helyzet természetesen, ha a háború előtt a magyarság hajtja végre a földbirtokreformot A földbirtokreform azonban nemcsak azoknak a magyaroknak volt kárára, akiket (mint a földjüktől megfosztott földbirtokosokat,, vagy állásukat vesztett gazdasági alkalmazottakat) közvetlenül ért, de kárára volt az itteni egész magyar etnikumnak fis. — Hantos László kitűnő fiatal közgazdászunk írja a fôldbirtokreformróľ r Csehszlovákiában őszesen 1730 földbirtokot sajátítottak ki 3,963.658 hektárnyi terjedelemben, ennek 40%-a, tehát 1,614.658 hektár (944 birtok) Szlovákia és Kárpátalja területére esett. Szlovákia magyarlakta területein őszesen 130.280 hektár területű földbirtokot (nagyrészt szántóföldet) sajátítottak ki. Ebből magyar igénylők csupán 26.863 hektárt, vagyis alig 20%-ot kaptak és ebből is 6736 hektárt mint bérletet. 103.417 hektárnyi földbirtokot más nemzetiségűek kaptak magyar nyelvterületen, tehát a magyar területen felosztott földbirtokoknak több mint 80% -a idegen kézre került. Ha 17%-os szlovákiai számarányunknak megfelelően részesültünk volna a földreform földosztásában, akkor Szlovákiában és Kárpátalján összesen 274.487 hektár terület illetett volna meg bennünket a kisajátított 1.614.658 hektár földterületből. Ha pedig csupán a magyar nyelvterületen vesszük az általános szlovákiai arányt, akkor is 40.803 hektár illetett volna meg bennünket a 26.863 helyett. Ha a földreform célja ugyanaz lett volna, mint a történelmi országokban, tehát a belső telepítés, azaz a birtoktesten vagy közvetlen közelében élő földmívesek között osztották volna fel a kisajátított földet, akkor a magyarságot a magyar nyelvterületen kisajátított 130.280 hektárnyi összes kisajátított szántóföld illette volna meg. Szlovákiában azonban 9U új kolónia létesült, tehát nálunk külső telepítés folyt, a új kolónia közül 6U, tehát a kolóniák hétharmada a magyarság testébe ékelődött. 2271 idegen telepes közül 1746, vagyis 77% került magyarlakta területre, ami néprajzi térképünket erősen befolyásolja. — A földreform másik hiányossága magyar szempontból az, hogy a magyar vidéken a nincsteleneknek aránytalanul kevesebb földet juttattak, mint ahogy ez a történelmi országokban történt és s Az Uj Élet 19Ö7 októberi számában.