Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
V. A műveltség sorsa - Szvatkó Pál: A sajtó
Szlovákiában ma két olyan belletrisztikai havi folyóirat jelenik meg, amely nem akar mást, csak csendesen szórakoztatni. Ez a pozsonyi »Magyar Minerva«, s a Tátra könyvkiadó segédiapja a -»Tátrai. Novellákat, könyvkritikákat, verseket közölnek, Gartenlaube-szerüen. Elterjedt asszony-folyóirat a »Nagyasszony«, amely a PMH kiadásában jelenik meg. Nagyobb igényű lap az ugyancsak havonta megjelenő » U j ÉleU aktív katolikus folyóirat, a budapesti »Korunk Szava« szlovákiai mása. Színvonala magas, hangja bátor és tisztességes s gyakran eredményesen beleszólt olyan kérdésekbe is, amelyek túlemelkednek a lap katolikus programmján s az általános eszmei tisztázást segítették elő. Az »Uj Élet« mögött a csehszlovákiai magyar katolikus fiatalság értelmiséginek kitűnően megszervezett és pompás eredménnyel működő »Prohászka Körei« állanak. Ez a csoportosulás kétségtelenül magyar ifjúságunk egyik legnagyobb aktív tételét jelenti, s reméljük, hogy még nagy szerep vár reá a kisebbségi életben. Havonkint kétszer jelenik meg az *Uj Szvitem«, kultúrpolitikai szemle, amely magasabb intellektuális szempontból igyekszik a magyar és az európai kérdésekkel foglalkozni, a kisebbségi problémakört tisztázni es kiépíteni, s a kisebbségi értelmiséget tájékoztatni a kor szellemi rugóiról. A lapot e sorok írója szerkeszti. De térjünk vissza a napilapokra. Néhány technikai és statisztikai kérdésről kell még beszélni. Szlovenszkón körülbelül 50.000 magyar napilap-példány fogy el naponta. Elég kicsi száim, ha meggondoljuk, hogy az ugyancsak 800.000 főnyi svájci franciák 200.000 lappéldányt fogyasztanak. Átlag minden tizenhatodik emberre jut tehát egy újság (Magyarországon sem sokkal jobb az arány), míg a cseheknél például minden hetedikre. Ami örvendetes, egyedül az, hogy a szám emelkedőben van. Az államfordulat után — 1920-22 között — szintén körülbelül 50.000 példány fogyott, azután lecsökkent — 1932-ben — 35.000-re, azóta ismét emelkedik. Az emelkedés természetesen nem a komolyabb politikai lapok javára könyvelhető, hanem az olcsó és a szenzációhajhászó riport-napilapok javára, amelyek elszaporodtak s a pozsonyi például egy-egy »szenzációsabb« napon 15—18.000 példányt is elad. A komoly lapok közül a Prágai Magyar Hírlapnak van a legnagyobb és a legbiztosabb példányszáma, s különösen előfizető-stokkja alkot olyan hatalmas és erős blokkot, amit nem egy pesti lap megirigyelhetne. Az újabb idők fejlődése, a nemzeti öntudat ébredése természetesen rendkívül használ e lapnak, amely éppen legújabban példányszámban is messze túlszárnyalja vetélytársait és belső erőben és öntudatban is nő. A magyarság egyre inkább tudatára ébred annak, hogy a PMH az egyetlen kisebbségi orgánum, amely közösséget vállalt a magyar nemzeti üggyel, nem 411 idegen nemzet vagy ideológia szolgálatában és bátran és szívósan hirdeti a független magyar politikát. Információi az *
