Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése

Hiányokat adott közre ós néhány néprajzi cikket. Három éve jelenik meg a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság pozsonyi folyóirata, a »Magyar Figyelő«, előbb Maiéter István és Szerényi Nándor, majd Surányi Géza. szerkesztésében. Benne a tudományosságot néhány kisebbségi, neveléstudományi, történelmi és rendkívül sok nyelvészeti tanulmány jelzi. Illik megemlékezni az 1937 februárjától Prágában megjelenő »új SzelIem«-ről, mely Szvatkó Pál kultúrpolitikai szemléje A szemle gyakorlati, de foglalkozik a kultúpolitika magyarságot érintő kérdéseinek; tárgyalásával is. Ebből a vázlatos felsorolásból látható, hogy a csehszlovákiai magyarság tudományművelésének vannak folyóiratkísérletei. A kísérletekből kitűnik, hogy míg a húszas évek tudományos munkásai az emigráció, a marxizmus táborából kerültek ki, a harmincas években egyre erősebb munkaütemmel dolgoznak ia. nemzeti eszme hitvallói. A világnézeti és politikai különbségen kívül a csehszlovákiai magyar tudomány művelői között van ellentét is. A nemzedéki ellentét abban nyilvánul, hogy piás képzettsége, helyzetszemlélete, tudományos érdeklődése van a negyven éven innen és túl lévő, szakkérdésekkel foglalkozó értelmiségnek. Az új nemzedék tudományos ténykedését a kisebbségi sors jelöli, számára az adottság, amelyen belül dolgoznia kell. Az előtte lévő generáció, mivel nem született bele, csak belekerült a kisebbségi sorsba, nem annyira a valóságot, mint a szokatlant szemléli a kisebbségi életben. A kisebbségi élet értői, elemzői igazában csak az új nemzedékből lehetnének. A tudományosságban is az új nemzedék munkaköre úgyszólván a kisebbségi élet problémáira korlátozódik és az európai, vagy általánosan emberi kérdések másodrendű fontosságúvá válnak. — A fiatalok pedig az idegennyelvű és idegenszellemű főiskolai ismeretszerzés folytán tudományos munkájukban szakítanak a négyszázéves magyar tudomány tradícióival. Ez nemcsak azt jelentheti, hogy a tudományos téren működő egyik-másik fiatal idegen nyelven és idegen szellemben jelenteti meg kutatásait, hanem azt is, hogy tudományos munkájában a nemzeti szellemmel ellenkező érdeket próbál előmozdítani. De a fiatal nemzedék magatartását is mindeddig a magyarszellemű tudományos erkölcs irányította. Bizonyíték rá a »Vetés« négy száma (1928 augusztus, szeptember; 1929 április, szeptember), a félreértett és rosszul magyarázott »A sarló jegyében«, vagy »A kisebbségi magyar ifjúság röpirata«, vagy a főiskolás sajtóból kitűnő »Magyar Diákszemle« is. Munkakörök, nevek, művek jelzik a tudomány művelését és az elért eredményeket. Vegyük tekintetbe, hogy a munkások nem társadalmi és állami támogatás révén dolgoznak, hanem a kisebbségi élet mostoha körülményei között. A munkások műveit ez menti és magyarázza. — A kisebbségi élet természetes hatása, hogy a cseh-