Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése

Hiányokat adott közre ós néhány néprajzi cikket. Három éve jele­nik meg a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művé­szeti Társaság pozsonyi folyóirata, a »Magyar Figyelő«, előbb Maiéter István és Szerényi Nándor, majd Surányi Géza. szerkeszté­sében. Benne a tudományosságot néhány kisebbségi, neveléstudomá­nyi, történelmi és rendkívül sok nyelvészeti tanulmány jelzi. Illik megemlékezni az 1937 februárjától Prágában megjelenő »új Szel­Iem«-ről, mely Szvatkó Pál kultúrpolitikai szemléje A szemle gya­korlati, de foglalkozik a kultúpolitika magyarságot érintő kérdései­nek; tárgyalásával is. Ebből a vázlatos felsorolásból látható, hogy a csehszlovákiai magyarság tudományművelésének vannak folyóirat­kísérletei. A kísérletekből kitűnik, hogy míg a húszas évek tudomá­nyos munkásai az emigráció, a marxizmus táborából kerültek ki, a harmincas években egyre erősebb munkaütemmel dolgoznak ia. nem­zeti eszme hitvallói. A világnézeti és politikai különbségen kívül a csehszlovákiai ma­gyar tudomány művelői között van ellentét is. A nemzedéki ellentét abban nyilvánul, hogy piás képzettsége, helyzetszemlélete, tudomá­nyos érdeklődése van a negyven éven innen és túl lévő, szakkérdések­kel foglalkozó értelmiségnek. Az új nemzedék tudományos ténykedé­sét a kisebbségi sors jelöli, számára az adottság, amelyen belül dol­goznia kell. Az előtte lévő generáció, mivel nem született bele, csak belekerült a kisebbségi sorsba, nem annyira a valóságot, mint a szo­katlant szemléli a kisebbségi életben. A kisebbségi élet értői, elemzői igazában csak az új nemzedékből lehetnének. A tudományosságban is az új nemzedék munkaköre úgyszólván a kisebbségi élet problé­máira korlátozódik és az európai, vagy általánosan emberi kérdések másodrendű fontosságúvá válnak. — A fiatalok pedig az idegen­nyelvű és idegenszellemű főiskolai ismeretszerzés folytán tudományos munkájukban szakítanak a négyszázéves magyar tudomány tradí­cióival. Ez nemcsak azt jelentheti, hogy a tudományos téren működő egyik-másik fiatal idegen nyelven és idegen szellemben jelenteti meg kutatásait, hanem azt is, hogy tudományos munkájában a nemzeti szellemmel ellenkező érdeket próbál előmozdítani. De a fiatal nem­zedék magatartását is mindeddig a magyarszellemű tudományos er­kölcs irányította. Bizonyíték rá a »Vetés« négy száma (1928 augusz­tus, szeptember; 1929 április, szeptember), a félreértett és rosszul magyarázott »A sarló jegyében«, vagy »A kisebbségi magyar ifjú­ság röpirata«, vagy a főiskolás sajtóból kitűnő »Magyar Diák­szemle« is. Munkakörök, nevek, művek jelzik a tudomány művelését és az elért eredményeket. Vegyük tekintetbe, hogy a munkások nem tár­sadalmi és állami támogatás révén dolgoznak, hanem a kisebbségi élet mostoha körülményei között. A munkások műveit ez menti és magyarázza. — A kisebbségi élet természetes hatása, hogy a cseh-

Next

/
Thumbnails
Contents