Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése

szlovákiai magyar tudományosság művelői közül számosan kisebbség tudománnyal foglalkoznak. A kisebbségtudomány a kisebbségi nemzettest életét, életének erőit, változásait, törvényeit, ezzel együtt művelődési, politikai, gazdasági, erkölcsi, vallási viszonyait kutatja és ismerteti.

3 A kisebbségtudományhoz közeli a társadalomtan és rokontudományai, amelyeknek gyakori művelése azzal magyarázható, hogy a csehszlovákiai magyarságnál a társadalmi kérdés az érdeklődés középpontjába került. A szociális kérdés mivolta, megoldása, elemzése egyformán foglalkoztatta a marxizmus, a nacionalizmus, a római katolikus és a protestáns egyház hitvallóit. Tudományosmodorú értekezések, gyűjtőmunkák indultak meg és maradtak félbe; a szociológia, szociográfia, demográfia, demológia és néprajz müvelése lelkesedéssel folyt és egyre folyik. A magyar társadalomrajzhoz az indítást a regősjárás tudományos eredményei és a szociográfiai adatgyűjtés kérdőívei adták. Társadalomtan vagy a vele rokon tudományos művekben és tanulmányokban egyre erősödik a nemzeti cél és öntudat. (Lásd a túlsó (136.) oldalon a 4. számú jegyzetet!) Általában az a vád a csehszlovákiai magyarság, különösen a fiatalok ellen, hogy történelmi képzettségük és öntudatuk hiányos. A tudományos munkásság figyelésénél viszont arról győződünk meg, hogy a történelem művelése kezdettől fogva szorgalmasan folyik. 3 A hittudomány jelentősebb művei: A »Katolikus Kultúra« című sorozatban a prágai Probászka Kör kiadványai. Komárom és Pozsony, 1930-tól. Spesz Sándor: Okkultizmus és csoda. Rozsnyó, 1932. Pfeiffer Miklós tanulmányai. Önálló elvek, bíráló bátorság jellemzi a tőlünk Budapestre költözött Simándy Pál vallásos főművét: Az elsikkadt hegyibeszéd-et. Losonc, 1932. A református hittudományi munkásság folyóirata 1936 őszéig, Magda Sándor, jelenleg tiszáninneni református egyházkerület püspöke, majd'szőke István volt rozsnyói lelkész, tool, előadó szerkesztésében a »Református Egyház és Iskola« c. hivatalos lap. A csehszlovákiai magyarság egyik legrégibb lapja, ezidén a XVIII. évfolyamba lépett. Borsody István: A szlovenszkói magyar kultúra vajúdása. A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség, Magyar írás V. évf., 3. és 6. sz. »Egyemes Ütőn,« A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelője. Rimaszombat, 1935—6. Jelentés a csehszlovákiai magyar társadalmi és kultúregyesületeknek Kasán, 1929. szept. hó 21—22-én megtartott II. kongresszusáról. Kassa, 1929. A kisebségi magyar ifjúság röpirata a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság megalakulása alkalmából. Szerk.: Duka-Zólyomi Norbert és Baráth László. I—II. Pozsony, 1931 és 1932. Kisebbségi sors. Grosschmid Géza beszédei és írásai. Kassa, 1930. Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. Ungvár, 1935. Magyar Diákszemle. Pozsony, 1980. Maiéter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban. Magyar Figyelő I. évf. 1. sz. Osváth Gyula dr.: A magyarság helyzete a csehszlovák köztársaságban. Pozsony, 1931. A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig. A Sarló 1931-i pozsonyi korgresszusának vitaanyaga. Pozsony, 1932. Schubert Tódor: Kisebbségi problémák. A Lévai Járási Közművelődési Testület 193G—37. évi előadássorozatából Léva, 1937. Szalatnai Rezső: Van menekvés. Pozsony, 1982. Szenényi Ferdinánd: Középiskolások a statisztika tükrében. Magyar Figyelő. Pozsony, 1936. Tarján Ödön: A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából. Prága, 1930. »Űj Szellem«, szlovenszkói szám. I. évf., 21. sz. Berecz Kálmán, Dobossy Imre, Duka-Zólyoani Noiíbert, Horváth Ferenc, Kessler-Balogh Edgár, Ludwig Aurél és Varga Imre különböző napilapokban és folyóiratokban megjelent tanulmányai és kutatásai.