Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus

társadalom teljes erejével arra törekszik, hogy a komáromi kisszemináriumot intézményesen is biztosítsa. Amióta a racionalizmus elvileg a politika terére utalta az iskolaügyet, az iskolák kérdése állandóan súrlódó felületet képezett az egyház és a kormányok között. A katolikus magyar iskoláknak egyfelől azért kell harcolmok, hogy az egyház alapvető jogaira hivatkozva megvédjék a katolikum érdekeit (1373—74. egyh. törvény), de másfelől — és igen sokszor — védekezniök kell a magyar oktatási nyelv érdekében illetéktelen társadalmi tényezők befolyása ellen is. A Szentszéknek az az elvi álláspontja, hogy a hívőknek joguk van anyanyelvük használatához; ez a felfogás érvényesült a csehszlovákiai püspöki kar 1935-ben megtartott olmützi konferenciáján is. Az elvi deklarációnak azonban érvényt csak a magyar katolikusok egységes szervezete, állandóan működő jogvédő szerve, egységes anyagi áldozatkészsége szerezhet. Az egész katolikus magyar társadalmat átfogó egységes szervezet még csak elgondolásban él, de az idő arra int, hogy mielőbb megvalósuljon. A magyar katolikus társadalomnak másik életkérdése, hogy művelt, katolikus lelkületű, gyakorlati érzékű tanítók neveljék a magyar katolikus gyermekeket. Az új katolikus tanítónemzedéknek a természetbölcseletnek, etikának, esztétikának, kultúrának, szociológiának a katolikus egyház tanításain alapuló alapelveivel kell az iskolába lépnie. Erre a feladatra csak katolikus tanítóképző képesíti a tanítói pályára lépő ifjút. Katolikus női tanítóképzőnk az Orsolya-testvérek vezetése alatt Pozsonyban működik, a férfi tanítóképző felállítását eddig nem sikerült elérni. Kézimunka és háztartástan tanítására képző négyéves női iskola Érsekújvárott működik, az Isteni Megváltó Leányainak vezetése alatt. A tanítónőképzővel kapcsolatban hároméves háztartási szakiskolát is tartanak fenn. Katolikus középiskolánk csak egy van: a komáromi főgimnázium, ahol Szt. Benedek-rendi szerzetesek tanítanak. Eredményekre mutathatunk rá a katolikus magyarság egyesülési törekvéseiben is. Értékes munkát fejtenek Id a katolikus körök, bár kapcsolat hiányában működésük elszigetelt, helyi jellegű. Az egész társadalomra átnyúló, összefogó szervezet a SzKIE (Szlovenszkói Kat. Ifjúsági Egyesület, 13.000 taggal). A rozsnyói egyházmegye főpásztora szervezte meg, nagy reményekre jogosító lendülettel előretörő, életerős szervezet. Célja: a nemzeti alapon álló, öntudatos ifjúság nevelése, amely az élet minden vonatkozásában a krisztusit tanításoknak akar érvényt szerezni. Vezetőik állandóan foglalkoztatják az ifjakat, az egységes működési eljárást a havonként megjelenő és a központi szerkesztőség által gonddal összáílított munkafüzetek biztosítják. A katolikus főiskolai hallgatók a Prohászka-körökben nyernek egységes szervezetet. Csak néhány éve működnek, de várakozást felülmúló eredménnyel. Céljuk a katolikus magyar intelligencia vezetőinek nevelése, a tudományoknak