Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus

a »philosophia perennis« alapján való művelése. Munkálkodásukról havi folyóiratukban, az új Élet-ben, meg a minden év nyarán meg­rendezett kongresszusaikon számolnak be. Az egyetemi városokban évenként többször ás megtartott vallási gyakorlataik, komoly tanul­mányaik, elméleti és praktikus munkásságuk, kiváló lelki vezetőik elgondolása szerint, a művelt katolikus ifjú mintaképeivé avatják a Prohászka-körök tagjait. A Katolikus Magyar Kántorszövetség az egyházi zenét és éneket ápolja, szaklapot ad ki; nagy munkája: az egész Szlovákiára kötelező Énektár, befejezés előtt áll. A Szt. Ágoston-társulat a legnagyobb magyar katolikus könyvkiadóválla­lat. Különösen elemi iskola tankönyveivel tör előre és szorítja ki a nem katolikus szellemben írt tankönyveket. Évenként megjelenő évkönyve, a Kincses Könyv, népszerűen tudományos cikkeivel egyike a legjobban szerkesztett almanachoknak. A másik könyvkiadóhiva­tal, a Sajó-Vidék, szintén elismerésre méltó munkát fejt ki a ma­gyar katolikus irányú tudományos és népszerű könyvek kiadásával. A katolikus magyar irodalmi művek terjesztésében a Szt. József­könyvkereskedés éri el a legnagyobb eredményt. Van Két tudomá­nyosi folyóiratunk: az új Élet és a Kat. Lelkipásztor; a Szűz Mária Virágos kertje, az új Szív hitbuzgalmi folyóirat, illetve hetilap, a komáromi Katolikus Értesítő, a kassai Egyházi Tudósító, a mun­kácsi Katolikus Élet, a rozsnyói Krisztus Királysága a katolikus akció értesítői, a rozsnyói Ifjúságunk a földműves- és iparosifjúság lapja, a Tábortűz a katolikus középiskolások és cserkésízek folyó­irata, a gyermekek világával a nem kimondottan katolikus, de val­lásos szellemű Szivárvány gyermeklap foglalkozik. Politikai lap­jaink a Sajó-Vidék, Nyitramegyei Szemle, Érsek-újvár és Magyar Vidék, Magyar Néplap, Csallóközi Hirlap című hetilapok. Vallásos egyesületek a kongregációk, oltáregyletek, rózsafüzér-társulatok, Szt. Ferenc III. rendje, Jézus Szíve-egyesület, a Karitász-egylet, legényegyletek, a gyermekek részére a Szív-gárda és az őrangyal­társulat. , Az egyház és az állam egymáshoz való viszonyának rendezé­sére nézve nagy jelentőséggel bír XI. Pius pápának 1937 szeptem­ber 2-án kiadott Ad Eclesiastici című bullája, amely a Mtodus Ví­vendinek az önálló egyházmegyékre vonatkozó megállapodását hajtja végre. A csehszlovák kormánynak ugyanekkor megjelent 204. számú rendelete pedig az egyházi birtokok zárlatát szünteti meg. A katolikus egyháznak Szlovákián és Kárpátalján ma a követ­kező a szervezete: 1. Nagyszombati ap. kormányzóság (155 magyar plébániával); 2. Nyitrai püspökség (15 magyar plébániával); 3. Rozsnyói ap. kormányzóság (44 magyar plébániával); 4. Besz­tercebányai ap. kormányzóság (1 magyar plébániával); 5. Kassai ap. kormányzóság (52 magyar plébániával); 6. Szepesi püspökség

Next

/
Thumbnails
Contents