Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Brogyányi Kálmán: A művészet

Húszéves irodalmunk mérlegét tekintve, nem látunk benne nagy alkotásokat, kimagasló művészi telejsítményt. Ami szó, mondat itt versben, prózában leíródott, az inkább dokumentuma egy magára maradt, keserves sors közé került nemzet élniakarásának. Az alkotó műhelyeket látszólag ma csönd üli meg, de emelkedőben van egy új társadalmi réteg a nemzet belsőbb köre felé. A szlovákiai magyar művészek az államfordulat előtt még mind részesei voltak a Budapesten centralizálódó magyar művészeti élet egységének. Az 1918-i eseményekkel önálló kultúrtevékenységet kezd alkotni Szlovákiában minden szellemi energia. Művészeink is, tarsolyukban a budapesti Akadémia, Nagybánya, a magyar naturalizmus és impresszionizmus útravalóival az új kultúrfoglalathan új életet kezdtek élni, új célkitűzésekkel, új érvényesülési szempontokkal. Az érvényesülés lehetőségét, az anyagi alapokat, nem szabad szemünk elől eltéveszteni: ezek minden művészi élet feltételei, hát még kisebbségi helyzetünkben, ahol a megítélés szempontjai, a beérkezés lehetősége a többségi nép kultúrszempontjai által is erősen befolyásoltak. Az lállamfordulat után legelőször is azon városokban indult meg a magyar képzőművészek szervezkedése, ahol a művészek és a magyar társadalom közötti kapocs erős volt. így Kassán a Kazinczy Társaság keretei között, mint annak képzőművészeti szakosztálya, Komáromban ugyancsak a Jókai Egyesület fogadta önálló szakosztályként szárnyai alá a városbeli magyar képzőművészeket. Pozsonyban az immár 54 éves múltra visszatekintő Képzőművészeti Egyesület, melynek tagjai között ott találjuk a régi Pozsony német művészeit is. A magyar művészek később, 1933-ban, szűkebb csoportot alkottak az egyesület keretei között, Szlovenszkói úttörő Művészek címmel. Ezen csoport megalakulása évében országos kiállítás keretében mutatkozott be. Az egyes városok belső életéhez kapcsolt, és így főleg helyi jellegű művészegyesületek keretein kívül álló, országos jellegű művészcsoportosulások közül az első megmozdulás a Flache Gyula kezdeményezésére 1926-ban alapított »Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete« volt. Működése nem korlátozódott kizárólag a magyair művészekre, szlovák tagjai is voltak. Ez a vegyes nemzetiségű megoldás nem mutatkozott célszerűnek és egy nagy érdeklődéssel Vass László. A művészet