Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Fizély Imre: A magyar iskola

jelent A polgári iskola ennek megfelelően csak 3 osztályos (a régi magyar polgári 4 osztályos). A hiányzó 4. osztály mint egyéves továbbképző azonban szükség szerint bevezethető, ahol megvan a kellő számú jelentkező. Jóllehet a polgári iskola szerves kiegészítője az elemi iskolának, mégis lényeges különbség van az elemi iskolák VI., VIL, VIII. osztálya és a polgári iskola tananyaga s a két iskola célkitűzései között. A polgári iskola feladata az 1932. évi június 9-én Z. 69.485. I. sz. alatt kiadott tanterv szerint, hogy »a tanulóknak célszerű nevelési és oktatási rendszer révén magasabb befejezett műveltséget adjon, mint az elemi iskola ad és megfelelő előkészületet és lehetőséget biztosítson a továbbképzésre«. Számol a tanterv azzal is, hogy különféle tehetségű tanulók látogatják majd ezeket az iskolákat s ezért lehetővé teszi, hogy a gyengébb tehetségű tanulók külön párhuzamos osztályt látogathassanak s ezen osztályok részére külön speciális tantervet dolgoznak ki. Az elemi iskolák tananyagával szemben különösen a nyelvi oktatásban nyújt a polgári iskola többet, mert bepillantást enged az irodalomtörténetibe is. Ha a gyermek tanulási kedve a polgári iskolában felébred, akkor a polgári II. osztályából átléphet a középiskola III. osztályába, a III., illetve IV. (továbbképző) osztályokból a tanítóképzőbe, kereskedelmi akadémiára és az összes szakiskolákba. Ez az iskolatípus lenne hivatva a magyarság szempontjából arra, hogy új társadalomképző szerepet töltsön be s kitermelje azt az embertípust, amely az intelligens, képzett iparos, kereskedő, alsófokú hivatalnok és alkalmazotti réteget alkotja, s ennek nagyobb fajsúlyt biztosít, de amely értékessé teszi a gyárakban, üzemekben és gazdaságokban dolgozó munkásság nagy részét is. Sajnos, magyar polgári iskoláink száma kevés. Szlovákiában 18, Kárpátalján 3. Összesen 118 osztállyal, kereken 5000 tanulóval. Hivatalos statisztikai adatok alapján is megállapíthatjuk, hogy a magyar polgári iskolák megszervezése az iskolai hatóságok részéről késik. Ezt igazolja az is, hogy járási székhelyeinken, színtiszta magyar vidékeken nincsen magyar polgári. Rozsnyó, Párkány, Szene, Dunaszerdahely, — színtiszta magyar helyek s nincs magyar polgári iskolájuk. Szlovák polgári iskolák ellenben vannak s csak ezekben adnak lehetőséget a magyar elemi iskolákból tömegesen kilépő magyar gyermekeknek tanulmányaik továbbfolytatására. Hogy mit jelent ez a magyar gyermeknél, erről talán jobb nem is beszélni. A polgári iskolákról szóló új törvény (1935. évi 233. sz.), az úgynevezett körzeti polgári iskolák létesítéséről rendelkezik. Ez lehetővé tenné, hogy magyar polgári iskoláink száma a jelenleg működőknek legalább a kétszeresére emelkedjék. A törvény már érvényben van. Szlovák körzeti polgárik létesülnek is, de magyar körzeti polgári felállításáról eddig csak annyit hallottunk, hogy a közeli időben három helyen létesül majd és pedig Somorján, Ipolyságon és Rimaszombatban. Itt is, mint mindenütt, ahol magyar iskola felállításáról van szó, a pénzhiány a legnagyobb akadály. A körzeti polgári iskolák felépítésénél és karbantartásánál a költségeknek csak egy-