Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Fizély Imre: A magyar iskola

gyar tanítót sem veszedelem. Az államnyelv nem tudása, vagy pedig nem kielégítő tudása szintén óriási nehézségeket okozott. A szlovák, illetve a ruszin nyelvből nosztrifikációs vizsgát tettek tanítóink. Nem lesz érdektelen az iskolák jellegéről, szelleméről s magáról a tantervről is egyet-mást elmondani. Az elemi iskolákba bevezetendő és ott ápolandó szellemről és tantervről az 1933. év július 10-én kelt 67.311/331. számú iskolaügyi miniszteri rendelet intézkedik. Ennek magyar kiadása csak 1934-ben jeleni meg. A rendelet a demokratikus államformának megfelelő szellemet kívánja belevinni az iskolába, hangsúlyozza, hogy az iskola feladata a gyermeket a »társadalomban való demokratikus együttélésre, nemzetéhez és a csehszlovák államhoz való ragaszkodásra, az összetartásra és emberiességre« nevelni. A tanterv többek között előírja, hogy a magyar nyelv tanításának célja: »a világos, egyszerű és helyes kifejezésmód elsajátítása. Az irodalom iránti szeretet felébresztése«. Intézkedik arról is, hogy a magyar tanítóegyesületek javaslatokat tegyenek a magyar irodalmi olvasmányokra nézve. Kiemeli a szlovák nyelv tanításának gyakorlati célját, s oly mértékben rendeli el a szlovák nyelv tanítását, illetve követeli meg annak elsajátítását, hogy a tanuló az elemi iskola legfelsőbb fokainak elvégzése után a mindennapi életben ki tudja magát fejezni. Újítást hoz a tanterv a régi magyar tantervvel szemben akkor, amidőn a 6 éves iskolázás helyett a 8 éves, tehát a 1U. életévig terjedő népiskolai oktatást rendeli el. A miniszteri rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy olyan helyen, ahol több osztatlan iskola működik, ami a tanítóknak óriási megterhelést jelent, az egyes iskolák kooperálhassanak. Ez annyit jelent, hogy az egyes iskolafenntartók közösen úgy szervezik meg az iskolábajárást, mintha egységes iskola lenne s így több osztatlan iskola helyett tulajdonképpen egy osztott iskola lenz. Sajnos, ez az üdvös lehetőség csak kevés helyen volt eddig keresztülvihető éppen az egyes iskolafenntartók egymással szemben megnyilvánuló bizalmatlansága folytán s abból a balhiedelemből kifolyólag, hogy ezáltal az egyes iskolafenntartók szuverén joga iskolájukkal szemben sérelmet szenvedne. A jelenlegi és az államfordulat előtti magyar polgári iskolák több vonatkozásban elütnek egymástól. A régi magyar polgári iskola valahogyan az elemi és a középiskola között állott, talán közelebb a középiskolához, s előkészítette a tanulókat a különféle kishivatalnoki pályákra, vagy képesítette a különféle szakiskolák látogatására. A csehszlovákiai polgári iskola szerves kiegészítője az elemi iskolai népoktatásnak. Látogatása ma kötelező éppen úgy, mint az elemi iskoláké. Mert azokon a helyeken, ahol polgári iskolák működnek, ott csak ötosztályú elemi iskolák vannak. Az iskolakötelezettség pedig, amint már említettük, a 14. életévig tart, ami nyolcéves iskolázást