Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

A JKT-k jelentősége abban áll, hogy az egyesületi jog alapján álló kultúrszervezetek működését kiegészíti, közigazgatási hátvédet teremt s anyagi előnyöket (járási és állami szubvenciók, illetékmentesség) hiztosát számukra. Ez a kérdés anyagi oldala. Szellemi téren kölcsönös érintkezési felületet s így megértést és kiegyenlítődést hoz létre a kétféle jogi alapon működő kultúrrendszer közt a végrehajtási utasítás azon rendelkezései folytán, hogy egyrészt a JKT-kben — a járási képviselőtestület kiküldöttein, az iskolák képviselőin s a szakértőkön kívül — helyet foglalnak a kulturális egyesületek képviselői is, másrészt, hogy a JKT'-knek alárendelt községi közművelődési bizottságok funkcióját — bizonyos körülmények közt — átvehetik a helyi egyesületek, vagy az országos egyesület (SzMKE) helyi csoportjai. Némely járásokban (például Léva, Losonc, Rozsnyó, Verebély) ez az ideális együttműködés megvalósult, ami abban is kifejezésre jut, hogy az egyesületi élet legfőbb vezetősége, személyében is azonos a JKT vezetőségével. Másutt a két vezetőség közt fennálló jóviszony biztosítja a párhuzamos működést. Egyes helyeken azonban a közigazgatási hatóság a JKT-t formálisan kijátssza az egyesületi jog alapján álló szervezetek ellen, vagy éppen meg sem engedi a JKT megalakítását (pl. Kassán), bár minden törvényes föltétel adva van, sőt a törvény kötelezővé teszi a megszervezést. Ennek a nem egyöntetű eljárásmódnak megszüntetése a JKT-k és Községi Közkönyvtárak központi irányítására Pozsonyban alakult Közművelődési Szövetségnek a hivatása. A mi keretrendszerünkön kívül eső, országos jelentőségű kultúrszervezet, az ú. n. »Masaryk Akadémia«, teljes nevén a »Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság«, melyet Masaryk államalapító elnöknek a köztársaság tízéves fennállása alkalmából adott 1,000.000 Kc-is adományával létesítettek. E jószándékú adomány felhasználási módja nyíltan megmutatta az alapítvány kezelőinek szándékát. A tagokat — egy-két mutató egyéniség kivételével — nem a tudományos vagy irodalmi érdem, de a szoc. dem. pártban viselt pozíció alapján válogatták össze. Ez a nyílt politikai célzat csak akkor halványult el a Társaság életében, fiimikor a túlnyomóan szoc. dem. vezetőség esztelen pénzkezelése, a nem irodalmi érték, de pártérdek szempontjából összeválogatott kilenc kötetből álló könyvsorozat, valamint a túlméretezett »Magyar Figyelő« c. folyóirat kiadása a legnagyobb anyagi válságba: sodorták a Társaságot. A közfelháborodás elseperte a régi vezetőséget s az 1937-ben megválasztott új vezetőség azzial a reménnyel kecsegtet, hogy a Társaság nem a többi kisebbségi kultúnszervezet ellen, de velük párhuzamosan fog dolgozni, az eddiginél kevesebb politikai célzattal. A keretrendszerünkön kívülálló, de vele eszmei közösséget tartó s annak munkáját kiegészítő s vele némely vonatkozásban együtt is dolgozó kultúrszervezeteket is meg kell említenem, amilyenek az