Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

mica Egyesülete« s hosszú huza vona után 1936 tavaszán nyerte el a jóváhagyást. A rövid idő alatt — az egészen el nem maradt nagyobb adományorkon kívül — mintegy 1000 tag tagsági díja s az egyesület részére máris kiutalt állami, országos, járási stb. segélyek biztosítják a rendszeres segélyezés lehetőségét. A szükségletek a\ következők: Napközi otthonok az egyetemi városokban — Prágában 55—60 teljes és 30—35 fél, Pozsonyban 20—25 egész, 25—30 fél, Brünnben 10 egész, 15 fél menzasegély. Az egyesület a szorosan vett anyagi segítés medl et t — a CsMASz-vel összedolgozva, — kulturális bizottsága révén gondoskodik az egyetemi ifjúság szellemi igényének kielégítéséről is. * A kisebbségi iskolák társadalmi támogatása a legnehezebb probléma. Az iskolák ügyét a kormányhatalom annyira a maga politikai belügyének tekinti, hogy mindeddig még a törvényben előírt iskolatanácsokat sem léptette életbe. Az egyesületi jog, ezen felfogás mellett, egyáltalában nem ad módot egy iskolatámogató szervezet létrehívására. Azonban az isk. és népm.-ügyi minisztérium 1516/1930. sz. rendelete »kívánatosnak« mondta, minden iskola mellett egy úgynevezett szülői társulat megszervezését, a pedagógiai, didaktikai és szociális problémák megvitatása és megoldása céljából. Az iskolapártolás tehát ezen az alapon próbálkozik megszerveződni, ezen szülői társulatok életrehívása s később országos szövetségbe' tömörítése által. Az eszme különösen Pozsonyban valósult meg, ahol a városi és vidéki magyar iskolák szülői társulatainak szövetsége már működik, »Szülők iskolája« címen intenzív kulturális tevékenységet fejt ki s igyekszik a bevált példán más városokat is követésre bírni.

4

1' * Az így főbb vonásaiban felvázolt kulturális keretrendszer az »Ellenzéki Pártszövetség« iniciatívájából, ennek kultúrreferátusa által alakult ki. Természetes, hogy ez a keretrendszer nem egyedüli és nem kizárólagos. Az állampolgári nevelést célzó tanfolyamok hordozói: a Járási Közművelődési Testületek (JKT) megszervezése csiak 1935-től mondható következetesen végrehajtott mozgalomnak s az első magyar könyvtárosi kurzust 1936-ban tartották meg Érsekújvárt. A JKT-nek pedig felmérhetetlen a jelentőségük, ha a törvény szellemében alakulnak meg és fejtik ki működésüket. Ezt a jelentőséget a kultúrreferátus által képviselt kultúrérdekeltség is felismerte, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kultúrreferátus kiadásában jelent meg az idevonatkozó törvények fordítása. Az első kiadás akkor még (1923), amikor a Szlovákiára s így a magyar kisebbségre érvényes végrehajtási rendelet meg sem jelent. * Erre vonatkozólag: »A magyar iskola« című tanulmányunk. (108. old.) 106