Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

az 1936 november 15.-én megalakult kulturális front szerves részénefc, nemcsak azért, mert önként állt sorba, de mert szelleme teljesen azonos vele. Mihelyt nyilvánvalóvá lett, hogy a középiskolát végzett ifjúság Csehszlovákiában nem kap életlehetőséget, h)ai külföldön végzi főiskolai tanulmányait, megindult az áramlás a belföldi egyetemi városok, Prága, Brünn és Pozsony cseh, illetve németnyelvű főiskolái felé. Az egyetemi ifjúság azonnal elkezdte egyesületekbe tömörülését. Az első volt a brünni német műegyetem magyar hallgatóinak német nevű, de intranzigens magyar szellemű egyesülete, az »Akademischer Leseverein Corvinia«. Ezután alakultak a prágai, pozsonyi és la brünni »Makk«-ok (»Magyar Akadémikusok Keresztény Köre«). A közös névből is látható, hogy az alakítást már kezdettől központi gondolat vezéretle. Hosszas lenne elmondani azt a sok vajúdást, ellenáramlatot, világnézeti, generációs és osztályharcot, mely az egyöntetű ifjúsági kultúrmunkát zaviarta, segítette, vagy visszavetette, az ifjúság útkeresésének ez a forrongása úgy látszik, lecsillapodóban van s az évekkel ezelőtt megalakult csúcsszerv, az egyesületek összefogására alkalmasnak bizonyult Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége (CsMASz) ma céltudatos és rendszeres munka képét mutatja. Az 1937 nyarán Vihnyefürdőn és decemberben Kassán megrendezett munkahét, illetve kongresszus nem meddő ideológiai vitákban merült ki többé, mint az ezeket megelőzők, de az életrekészülés és a felnőttek kultúrmunkájában való részvétel pozitív munkatervének komoly megbeszélésében. A CsMASz-nak legutolsó kimutatása szerint 11 tagegyesülete van. A három egyetemi város Magyar Akadémikus Körei (MAK), a Corvinra s a vidéki kultúrgócpontok, Kassa, Komárom, Losonc, Érsekújvár, Ipolyság, Rimaszombat és Kárpátalja akadémikus egyesületei. Legújabban tagságra jelentkezett két disszidens diákegyesület is, a prágai Táncsics-kör és a pozsonyi Eötvös-kör is. Az idegenben, idegen nyelven tanuló főiskolások elkjallódásának megakadályozása szükségessé tette azok anyagi támogatását az ellátásukról való gondoskodást. így alakult a volt két politikai párt kezdeményezéséből egy ú. n. »Társadalmi Nagybizottság«, mely a kisebbségi társadalom áldozatkészségének fenntartásával és fejlesztésével igyekezett a jobbára szegény főiskolai hallgatók élelmezését biztosítani. Ment a dolog simán mindaddig, míg a gazdiasági válság hulláma nem tette kétségessé, sőt lehetetlenné az egyre csökkenő, önkéntes adakozásra támaszkodó, viszont az egyetemi hallgatók számebli gyarapodása folytán egyre növefkivő igények kielégítését, így támadt fel egy »jogi személy« jellegű segítő egyesület gondolata, mely az önkéntes adakozás hiányait pótolni hivatott á;l!iami és köztestületi hozzájárulásokat egyedül tudja megszerezni. 1932-ben alakult meg a »Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Acade-