Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

végzik A dalosügy országos szövetségben való rendezésének gondolatát a Kassai Zenekedvelök Dalegylete vetette föl azonnal a felfordulás után, azonban a bizonytalan helyzet s a működésben maradt dalegyletek egymást nem ismerése miatt ez a kezdeményező lépés sokáig eredménytelen maradt. A KZD fölkérésére 1925-ben vette kézbe a kultúrreferens az ügyet. A működő, víagy csak jogilag fennálló dalegyletek felkutatása és pontos összeírása után kidolgozta a Szövetség alapszabályait s ezeket 1928 március 31-én a prágai belügyminisztérium jóváhagyta. A Dalos Szövetség első központja Kassa volt, azonban ez a hely nem bizonyult alkalmasnak az országos vezetésre, így 1930-ban Pozsonyba tette át székhelyét. Azóta számítható a Szövetség igazán páratlan és például szolgálható föllendülése. Míg 1931-ben 14 dalegyesület volt tagja, ma a taglétszám 55. A Szövetség 1930-ban rendezte első országos dalosünnepét Losoncon, 400 résztvevővel, 1931-ben Léván már 600 dalos énekelte az összkarokat, 1933-ban Komáromban 800, Érsekújvárt 1935-ben 1200 s az 1938-ra tervezett komáromi dalosversenyre eddig 40 dalegyesület jelentkezett, összesen 1500 dalossal. A Dalosszövetségnelk van egy »Magyar Dalunk« c. önálló hivatalos lapja, mely negyedévenként jelenik meg 600 példányban s 1936-tól évente 3—3 hetes karnagyképző tanfolyamot rendezett 50 hallgatóval. A Dalosszövetség működési köre az egész magyarlakta területre, tehát Szlovákiára és Kárpátaljára is kiterjed, azonban ez utóbbi 1934 márciusában önálló (Mosszövetséget alakított. Einnék 14 tagegyesülete van. Négy dalosünnepet rendezett eddig. Beregszászon, Munkácson, Ungvárott és Huszton, valamint három gyermek-dalosünnepet Nagyszőllősön, Tiszaújlakon és Beregszászon. A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség a kisebbségi élet — extenzive — legnagyobb szervezete. 1928 januárjában alakították meg Kassa, Pozsony, Losonc, Érsekújvár, Léva, Munkács, Rimaszombat és Ungvár sportegyesületei.

1 Az 1933-iki kimutatás szerint 109 (1936-ban 133) tagegyesülete és 7 tagszövetsége (labdarúgó-, tennisz-, atlétikai-, jéghockey-, asztfaltennisz-, birkózó- és úszószövetsége) volt, melyekhez 1936-ban nyolcadiknak a kerékpárosszövetség is csatlakozott. A szövetség égisze alatt rendezett versenyek száma 1936-ban 2472, de a társadalmi és kulturális életben is részt vett a szövetség 86 műkedvelői, 137 kultúrelőadással és 45 tánccal egybekötött műsoros esíéllyel. Bár a testnevelés ügyét — mint láttuk, — a Központi Iroda kivette a kultúrreferens programjából, a TSz-et jogosan számíthatjuk 1 Lásd: Révay István: A csehszlovákiai magyar kisebbségi sport szervezete és tevékenysége. Léva, 1933, illetve; Bárczy Oszkár: a Cs. M. T. Sz. 1936. évi működése, Léva, 1937. A.