Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

kai téren széthúzó társadalomban az is, hogy a SzMKE ügyvezetője az egyik (ker. szoc.) pártnak volt aktív és exponált tartománygyülési képviselője. Az egyesület »depolitizálása« égető és nehéz kérdéssé vált, mert az egyesület léte és országossá fejlesztése forgott kockán. Végre sikerült a nehézségek leküzdése s ma a SzMKE rohamos fejlődéssel vonja be hálózatába a szlovákiai magyar falvakat. Hjat kerületi központja van (Komárom, Nyitra, Galánta, Léva, Rozsnyó, Kassa) s a körzetekben 50, 10, 10, 25, 45, 22, összesen 162 intenzív működést kifejtő helyi csoportja, ha a formailag megalakított, de rendszeres munkát még ki nem fejtő 20 többi fiókot nem számítjuk.

1 Az egyesület taglétszáma megüti a tízezret, hivatalos lapja a »Magyar Vasárnap« 7500 példányban jelenik meg. Az egyesület munkája két részre oszlik. Az egyik hivatalosan, a központból irányított, havonta kiadott munkafüzetek útján. E munkafüzetek felolvasási anyagot tartalmaznak, történelmi, irodalmi, egészségügyi, jogi, adóügyi, közgazdasági, időjárási, néprajzi, technikai stb. témákról. Az egyes körzetek filmvetítő géppel is rendelkeznek, melynek alkalmazása az előadásokat vonzóvá teszi. A munka másik része az, amit a falu e hivatalos munkaprogrammon felül, saját erejéből tud teremteni. Ilyenek a dalárdák, olvasó-, szavaló- és sakkörök, műkedvelői színielőadások stb. s a legfontosabb cél, a saját tulajdonú kultúrház. Ilyen ma 15 van a SzMKE birtokában. Az eredmény — a számbaj öhető magyar falvak körülbelül 26%-ának rendszeres kulturális foglalkoztatása — nem mondható rendkívülinek, ez azonban csak a mai helyzet, a fejlődésnek egy foka, amely nem jelent megállást. Nem is tíz év eredménye, hiszen alig négy éve sikerült elhárítani a nyugodt fejlődés útjából minden akadályt s azótia a fellendülés rohamos. A PrMKE a SzMKE-nek testvérszervezete Podk. Rusban, mely ennek munkametódusával — munkafüzetek és Magyar Vasárnap — él és dolgozik. A PrMKE jóváhagyott alapszabályainak alapján alakult 1928-ban. Helyi csoportjainak száma 42 (a számbajöhető magyar községek 42%-a). A kis »autonóm« tartomány helyzete kétségkívül kedvezőbb a szervezkedés szempontjából, mint a szétszórt szlovákiai mlagyarság összefogása s a szervezetek adminisztrálása is könnyebb. Ennek tudható be, hogy egyöntetű, országos megmozdulásokra is össze lehet fogni a PrMKE szervezeteket, amilyen pl. az 1935 áprilisban Tiszaújlakon megrendezett Rákóczi emlékünnep volt. A SzMKE vagy a PrMKE helyi csoportja mindenütt megalakulhat, ahol legalább húszan kívánják. 1 A SzMKE, vagy a PrMKE helyi csoportja mindenütt megalakulhat, ahol legalább húszan kívánják. A helyi csoportoík mindenütt külön jóváhagyott alapszabályokkal bírnak s külön helyi tisztikart választanak. 7*