Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

A kulturális élet megszervezésének kísérletei közé sorolható a Rimaszombati Polgári Olvasókör érdekes próbálkozása, mely arra irányult, hogy a vidéki városok minden kulturális mozgalmát a helybeli kaszinó, vagyis a városi intelligencia találkozóhelye vegye kézbe. Maga a R. P. 0. ezt a programmot a maga hatáskörében végre is hajtotta. A szorosan vett kaszinóéleten kívül kulturális bizottságot, valamint irodalmi, zenei, ének-, sőt tornaszakosztályt is szervezett. A Rimaszombatban bevált reformprogramm utánzása céljából megkereste — a kultúrreferátusnál már kataszteribe foglalt — többi társadalmi egyesületet is, azonban ez a mozgalom nem igen talált visszhangra más városokban. A városi intelligencia kevésbbé bizonyult egyöntetű szervezésre alkalmasnak országos viszonylatban, mint a falu népe. Ez a felismerés támasztotta fel a Társadalmi Egyesületek Szövetségének gondolíatát, melynek hivatása lett volna a vidéki kaszinók — jobbára szórakozásra szorítkozó — életét kulturális tartalommal kitölteni. A fölvetett eszme országszerte élénk visszhangot keltett s a társadalmi egyesületek két országos kongreszszusa — 1928 június 2—3-án Rimaszombatban és 1929 szeptember 21—22-én Kassán — azt a reménységet keltette, hogy megérett az idő a kisebbségi kultúrélet iránt legközömbösebb társadalmi réteget, az úgynevezett városi intellektuell osztályt közönyéből felrázni. A rimaszombati I. kongresszus el is határozta iá »Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségének« megalakítását. A II. kassai kongresszuson 16 vidéki város harmincegy társadiaimi egyesülettel képviseltette magát s írásban 29 csatlakozott a mozgalomhoz, összesen tehát 45 egyesület részvételére lehetett számítani. Különösen a II. kongresszus volt eszméket tisztázó és konkrét munkaprogrammot adó jelentőségű

1 s bár a formális megalakulás után három évre, 1931 február 24-én a prágai belügyminisztérium jóvá is hagyta a szövetség alapszabályait Rimaszombat központtal, & mozgalom nem bizonyult életrevalónak. A szövetség azóta sem tudta megtartani első rendes közgyűlését s a gyönyörű programm megmaradt programmnak. Az egész kulturális keretrendszerben ez az egyetlen szervezet, mely aktív működést felmutatni nem tudott. Ez igen szomorú következtetésekre vezet: a kisebbségi társad/alom legmagasabb műveltségi fokon álló osztályának, a városi intelligenciának elesettségére, kulturális érdektelenségére s a kisebbségi élet közössége iránt való érzéktelenségére. Az irodalmi élet a hírüapírás nagy fellendülésével indult el, mint ennek járuléka. Maguk az »újságírók« is nagyrészt azokból az irodalmilag művelt köztisztviselőkből toborzódtak az elején, akik állásaikból kiestek s akikben a kenyérkereső pálya a békeidőben 1 L. Jelentés a csehszlovákiai magyar társ. és kultúregyesiileteknek Kassán, 1929 szeptemberül—22-én megtartott IL kongresszusáról. Kasa, 1929.