Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Garzuly Gyula: A mai osztrák líra (Erna Blaas: Özvegység; Rudolf List: A leány-anya. Este; Richard Blinger: Az öreg dajka; Hans Deiszinger:Első barázda; Ermest Scheibelreiter: Őszi ének; Friedrich Cacher: A végső csend dala; Guido Zernatto: Az éj; Arthur Fischer-Colbrie: Szeplőtelen fogantatás napján lehullott hó; Heinrich Suso Waldeck: Éjfél; Josef Weinheber: Borongós év. Földeken

A csöndből csendül mély szava, hogy búg az égi orgona ... Dörögve zúg a- csillagfény s én hallgatom, csepp földi lény.

S mert hallgatom, mivel vagyok: értelme mint a fény ragyog.

S mert tőlem függ nem egy dolog, a Mindenség része vagyok.

ARTHUR FISCHER-COLBRIE 1895-ben született Linzben; főiskolai tanulmányait Münchenben, Bécsben és a salzburgi Mozarteumban végezte; ezek befejeztével előbb bankhivatalnok, majd tartományi szolgálatba áll. F. G. Speidelnél, Bécsben, 1928-ban megjelent verskötetének, a „Musik dér Jahreszeite"nek gondolatvilágát az élet örök törvényeinek áhitatos szemlélete jellemzi. Nyelvének muzikalitása Rilke hatását tükrözi.

SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS NAPJÁN LEHULLOTT HÓ.

Bágyadt az év már, ernyedetten leng vállán szürke köd ruha; az őszi lombon kedvveszetten vonul sötét magányába.

Egyszerre itt s a messzi távban az első hó hull, lengedez s a pelyhek millió csillagában az ég e föld vendége lesz.

Óh Isten kertjéből lészállott fehér rózsaszirom-eső!

Álmod a Szűz, kinek megáldott öléből ránk a béke jő.

S az égi Molnár lisztje lebben az erdőkre iá; légen át, hogy sejttesse leheletében az örök kenyér illatát.

Cúcspontját a jelenkori katolikus líra pap-költőjében,

HEINRICH SUSO WALDECK-ben éri el. Ha kora szerint nem is számítható már a maii generációhoz (1873-ban született Wscherauban, egerlandi földmíves szülőktől) gondolat- és érzelem-világa ide sorolja. Költészete paraszti-pogány talajból nő a katolikus hit egébe; rajongó fia a földi-, alázatos várományosa az örök-életnek s ezért a világi ember derűs optimizmusa (— melynek remekbefoglalt kikristályosádása „Férfias bordal" című verse —) és Isten szolgájának mély, meggyőző vallásossága között nincs diszharmónia. (Versei „Die Antlitzgedichte" és „Die milde Stunde" címen jelentek meg 1930, ill. 1933-ban a Tyrolia-könyvkiadónál, Innsbruckban.)