Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-12-01 / 9-10. szám - Kritika - Marék Antal: Zsigovits Béla dr.: Japán keresztény szemmel - Marék Antal: Révay József: A költő és a császár
KRITIKA ZSIGOVITS BÉLA dr.: JAPÁN KERESZTÉNY SZEMMEL. A japán—kínai konfliktuson kívül a kereszténység hősi erőfeszítései adnak a jótollú szerző könyvének aktualitást. Számtalan útleírást olvastunk a titokzatos Japánról, de eddigi tudásunk új értelmet köp Zsigovits Béla megvilágításában. Japánról már unalomig ismert színek újra fénylenek a szerző leírásában s vágyunk e tiszta ember szemléletén keresztül mérhetetlenül megnövekszik a Fölkelő Nap országa után. Az optimizmuson alapuló akaraterő országa megnyitja kapuit s miközben a szerző baráti és közvetlen hangon elmondja hat hét élményét, úgy érezzük, hogy, ennek az országnak a lelkét megértettük. A szerző leegyszerűsítette a japániak életét, beállította abba a távlatba, ahonnan mi mások életét nézzük s ezzel többet tett, mintha kétkötetes tudományos művet írt volna Japánról. Olyan egyszerű s tiszta stílusban teszi ezt, ami alkalmas arra, hogy elmélyedjünk a mondanivalók értelmében s a stílus apró szokásos zökkenői nélkül teljesen átadjuk magunkat a különös ország szokásai maradéktalan élvezetének. Japán mai és keresztény szemmel félelmetesen érdekes. Új hatalmas világbirodalom körvonalai rajzolódnak elénk, mely éppen a mai napokban vív látszólag jogtalan, valójában élet halál harcot Kínával. Minden esztendőben egy millió japán születik, szaporaságuk tehát hatalmas, mig területük aránytalanul kicsiny. (387.920 km2,) Zsigovits megértő lélekkel ismerteti a japánok vallási életét, több furcsaságon finom humorú megjegyzést tesz. Ugyanakkor természetes lelkesedéssel beszél a katolikus missziók munkájáról. Leírja a kereszténység úttörő kísérleteit, a szenvedést, mely a hívőknek kijutott, az üldöztetést, amit szenvedtek. Végre 1889-ben kiadott új alkotmány a keresztényeknek teljes vallásszabadságot biztosított. Tokióban jelenleg 10.000 katolikus él. Mikor a szerző beszámol arról, hogy a munka, melyet a hittérítők végeznek, nincs arányban az elért eredménnyel, nem csodálkozik. Megérti, hogy az emberek nem szívesen változtatnak vallást aztán, hogy a szegény embert nem érdekli a vallás. A katolikus vallást a maga látszólagos türelmetlenségével nehezen érti meg a japán lélek. Van ennek a könyvnek egy megrázó rövid fejezete, a koyamai bélpoklos telepről. 50—60.000 bélpoklos várja a megváltó halált Japánban. Azaz a szerző elbeszéléséből megtudjuk, hogy ezen a fentemlített japán telepen nagy békességben élnek a betegek, szeretik egymást s úgy élnek, mintha egészségesek volnának. Dolgoznak, sportolnak, szórakoznak. Maguk teremtik elő ételeiket, művelik földjeiket. A vakok kosarakat fonnak. A túlvilági életre való készülődés megszépíti számukra az életet. Kár, hogy nem lehet egy kritikán belül mindazt elsorolni, amiket Zsigovits dr. Japánban látott és megírt. A műve különleges helyet foglal el az útleírások között. Keresztény szemmel nézte Japánt és keresztény türelemmel értet meg mindent, ami különös és ellenszenves számunkra. A szerzőben így olyan embert ismertünk meg, aki felülemelkedve kicsinyességeken, a nagy egyetemességet nézi. Nem elvakult, mert mindenre megtalálja azt a magyarázatot, ami számára megérthetővé teszi az elveivel ellentétes s kereszténységével ütköző dolgokat, így ismertük meg benne az igazi keresztény lelket. írói tehetsége s őszintesége mellett ez a második érdem, amely nern tudjuk, nem különb e az elsőnél? MARÉK ANTAL. RÉVAY JÓZSEF: A KÖLTŐ ÉS A CSÁSZÁR. A költő Horatius. A császár Augustus. Színhely kezdetben Athén, később Róma. A Bursa Roma nagyivásán vagyunk, hol Horatiussal az élen az Athénben tanuló római ifjak élvezik az életet. Epikuros filozófiájából e pillanatban csak az éiet élvezetét gyakorolták. Minth'a mai egyetemi hallgatók öszszejövetelén volnánk, a hang, a tréfa, a jókedv megtévesztően hasonlít. S itt rádöbbenünk arra a merész hangra, amellyel a szerző mai életté eleveníti a régi Krisztus előtti életet s oly közel hozza, hogy szinte benne élünk magunk is. A szerző, aki a múltban számtalanszor foglalkozott görög és római témával s azokat könnyed stílusban közkinccsé tette, itt Horatius-
