Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-10-01 / 8. szám - Kritika - Marék Antal: W. B. Pitkin: 40 évvel kezdődik az élet
Arról sem hallgathatok, hogy a kőlet nyolcvannyolc költeménye három csoportra oszlik. Az elsőben vallásos, a másodikban népies-nemzeti s a harmadikban inkább személyi, egyénies költemények találhatók. A látszólagosan merev elosztottság értelme viszont az, hogy Simon Menyhért ezzel is kifejezi: lírája közösségi célú. Nem az egyes emberért van, nem az egyénhez szól, hanem a néphez, népéhez. Ezt kívánja megragadni, vezetni. Sikerül? Amennyiben lesznek buzgó, kockázatot vállaló lelkek, a költeményes könyvnek sok sikerülhet Mert eddigiek szerint állítom és megállapítom: Simon Menyhért, a költő-testvér, magyar érték. Bár sokan olvasnák és sokan értenék meg őt és költészetét közülünk! NARANCSIK IMRE. W. B. PITKIN: 40 ÉVVEL KEZDŐDIK AZ ÉLET. Grill kiadás. Benedek Marcell fordítása. Igaz ugyan, hogy tudománynak, bölcsességnek és tapasztalatnak az idő a lényege, de nem igaz, hogy mindez egyben boldoggá is teszi az életet. Igaz ugyan, hogy széles és mély perspektíva kell ahhoz, hogy felfoghassa a mai ember legalább a környezetét, de nem igaz, hogy az éiet belső tartalmának megértéséhez, vagy az élet külső, boldogító feltételeinek jobb megszerzéséhez erre különösebb szükség volna. Negyven éves korban — nálunk — már benne a negyvenéves az élet taposó malmában. Sorsának minden hibájával tisztában van már s tudatában van annak, hogy minden további nyugtalanság céltalan. Pitkin a negyvenéves kor egyetlen komoly hanyatlását a szabad energia eltűnésében látja. Ezzel szemben az évekkel egyre fejlődő s a 40 esztendővel növekedését s differenciálódását befejező agynak nagy jelentőséget tulajdonít. Az agy szabályozza az energiát s ezzel az ember energiáit kellő kímélés esetén hosszú időre kiterjeszti. Születésünk pillanatában ötvenöt esztendei életre van kilátásunk. Senkik vagyunk negyven előtt s erre a történelemből s művészek életéből számos példát ad. S ha így áll a helyzet, az ötvenöt esztendős átlag, amivel az ember születésének pillanatában a statisztikusok jóvoltából elindul, végtelen kevésnek tűnik fel. Az ötvenötből a szerző szerint negyven csak az ismeretek megszerzésére jó, az igazi élet csak akkor veszi kezdetét, mikor már mindez megvan s elérhető tökéletességéig eljutott. A szerző egyik későbbi fejezetében felveti azt a kérdést, hogy vájjon az asszony élete is 40 évvel kezdődik-e? Persze náluk is ott kezdődik. A szerző tulbúzgóságából természetszerűleg következik ez. Igen ám, de Amerikában a nő előtt minden korban „tíz millió pálya áll nyitva." Ezt nem én mondom, ezt a szerző mondja, aki pedig bizonyára jól ismeri az amerikai viszonyokat. Nálunk? A nő egyszer virágzik a házasság első évtizedéig, azután már csak az emlékeinek él sértődötten, neveli gyermekeit és elhanyagolja magát. Ezt az európai, háztartásbeli, egycélú asszonyt csak az orvosi értelemben vett másodvirágzás hozza ki időlegesen a zavaros jelenbe a begyepesedett s egyirányú múltból. Az olvasó legtöbbje persze a negyvenéves olvasó, érdeklődéssel veszi kezébe Pitkin művét, mert abból triviális tanácsokat vél kiolvasni, valami korszakalkotó felfedezést, amely az emberi sorsnak ezt a komoly állomását bevirágozza s a lenyugvó nap vérvörös sugarai helyett s hajnal villogó fényözönével beragyogtassa. Merő kitalálás s utópia ez a jelszószerűen kidobott gondolat s a szerző rohanva, új és új bizonykodások után, itt-ott ellanyhulva, majd újabb lendületet véve magyarázza az olvasó várokozásának oldalról oldalra növekvő hiábavalóságát. Aki negyven éves korában kezd élni, — mondja — az tudja, mit akar tenni. Ha ennyit sem tud, nem kezdhet élni. íme a keret, melyet az olvasónak kell megfejtenie illetve tartalommal megtöltenie. Mi hát az élet célja, amit ebben a ragyogó 40 esztendős korban az ember megközelíthet?' Megelégedtünk volna azzal is, ha az átlag műveltségű ember számára adott volna észszerű tanácsokat. Abban igaza van a szerzőnek, hogy ebben a korban az ember föléje kerekedik^ munkájának. Ez energia felszabadulást jelent. De mit kezdjen ezzel a feles energiával a negyvenéves ember? Mennyiben élhet így jobban szenvedélyeinek, unalmának, rosszindulatának, élvezetének?
