Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Féja Géza magyar irodalmi szemléje (Tündöklő Jeromos. Szabó Pál: Csodavárás.)

ajándékokkal igyekszik lekenyerezni a falu vezetőit, s már-már győzelem felé halad, mikor egyszerre megtörik az ereje. S aki megtöri ezt a szívós, céltudatos, kíméletlen erőt: gyermek, Gáspár, a korcsra áros legény'kejfia, kit különben Jeromos titkárként vett maga mellé. Gáspár a darab egyik legrokonszenvesebb alakja: móka és poézis, frisseség és tiszta romlatlanság, nemcsak a gyermeknek, hanem Tamási poézisének iis a megszemélyesítője. Másodszor is megtörik az ereje a leányon, kit kiszemelt magának s aki egészséges egyszerűséggel hátat fordít neki. Jeromos ingyenebédet akar adni a falunak, de nem jön senki, s megüzenik, hogy takarítsa el a korcsmából a retyerutyáját, mert délután tánc lesz s már készülődik a fiatalság. Két világa ütközik e percekben össze: Jeromos kétségbeesetten futkos a terített asztalok között, kívülről pedig felhangzik a táncra készülődő fiatalság muzsikája, ekkor törik igazán ösisze Jeromos. Most már tudja, hogy egy közösség végilegi kivetette magából.

Mikor Jeromos a faluba érkezett, két részeg legény szunyókált a korcsma asztala mellett. Szerelmi vetélytársak, kik egész éjszaka együtt ittak. Jeromos gonosz ösztönnel egyiket a másik ellen ingerelte, s kést nyomott a kezébe. Emberhalál történt. S miközben a falusi fiatalság diadalmasan benyomul a korcsmába, ugyanez a legény szúrja le Jeromost. Ám ekkor kiderül, hogy fekete a vére s nem is „örmény úr” volt, mint a falu hitte, hanem az őisi gonosz, maga az ördög. Ez a meseszerü megoldás nem homályosítja el a darab társadalmi mondanivalóját, csupán kinyit egy ablakot a mese tája felé, csak érezteti, hogy nagy és ősi természetfeletti összefüggések élnek és parancsolnak az élet is az események mélyén. Különben a darab alakjain mindig a valóság melegét érezzük. A nép bűneit éppen úgy megmutatja, mint a népközösséginek tiszta, romlatlan és csalhatatlan erejét. Darabja népi színpadon népi tömegek előtt érné el a siker tetőpontját. Mindenkihez szól, de igazában új kultúrközösség számára készült. Az idő, a magyar nép kulturális felemelkedése fogja majd igazán igazolni Tamásinak ezt a darabját, örvendeznünk kell, hogy az erdélyi irodalom s a mai magyar fiatal irodalom legjobbja a fejlődés élén lépked.

SZABÓ PÁL:

CSODAVÁRÁS

Regény. Franklin Társulat kiadása.

Szabó Pál mindezideig Ígéret volt. Első regényét, az „Embereket" a fölfödözés vitte irodalmi sikerre. A „Békalencsé"-ben nagyot fejlődött elbeszélő hangja, de bizonyos mértékben felemás alkotás volt ez is. Egyéni elbeszélő hang, helyenként tiszta, éles realizmus s a századforduló „úri" regényirodalmának öröksége keveredett benne. A „Papok, vasárnapok" bágyadtabb írás volt, az „Anyaföldben" pedig tovább bontakozott realizmusa, de hibáitól és terheitől nem bírt még megszabadulni. Az a veszély fenyegette, hogy, mint későn kilbontako-