Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-06-01 / 6. szám - Duka Zólyomi Norbert: Világrészek csavargó regény írója
A füstölgő kéményű amerikai petróleumföldek mesgyéin túl külön, ősi élet folyik. Don (Hacinto nem csak a tulajdonos, (hanem egész népének lelkiismeretes apja, bírája és legfőbb vezetője. Amikor Senor Perez, a Condor társaság ügyvédje nála járt, hogy aranyhalmok csillogtatásával rábírja a birtok eladására, dón Hacinto gondterhelt arccal kijelenti: „nem lehet, Senor, mert mit szólnának apatársaim, ha egyszerre csak ei kellene földjükről menni, ahol már dédapáik éltek és unokáik is élni fognak?" Mr. Collins, a Condor társaság főmozgatója nem azért seiímade mán és petróleumkirály, hogy könnyű szerrel belenyugodjék. A társaság egyik gyanús jellemű és minden ocsmányságra alkalmas eszközét ráuszítja az üzletre. Mr. Abner mindenféle fortéllyal dón Hacimtot San Franciskóba csábítja és amikor így sem akar megpuhulni és a legenergilkusabban visszautasítja az eladási szerződés aláírását, meggyilkoltatja és közjegyzőt, ügyvédet és tanukat megvesztegetve, megszerkeszti a szerződést, melyet a halott helyébe egy hasonló nevű mexikói munkással irat alá. Ayalapai tartomány kormányzója humánus ember és jó hazafi. Mindenáron meg akarja akadályozi, hogy a Fehér Rózsa idegen kézre kerüljön és erős kézzel igyekszik Hacinto eltűnésének a körülményeit felderíteni. De közbejön a forradalom, melyet ugyancsak az amerikai tőke financiált, az ügy feledésbe megy és dón Hacinto telepét elözönlik az amerikai mérnökök, teherautók és petróleumfúrok. Azok pedig, akik egykor idillikus nyugalommal uralkodtak a földön, mint piszkos és nincstelen petróleummunkások keresik meg a kenyerüket. „Minden csak petróleum!" A mese, mely dramatikus fordulataival alkalmas lett volna feszes szerkezetű, monumentális regény kidolgozására, csak úgy mellékesen lézeng a könyv egyes oldalain. A fősúly nem rajta van. A fősúly azokon a terjedelmes epizódokon és leírásokon van, melyekben Traven az amerikai élet és királyainak a fonákságát mutatja be. Nagyon érdekesek, nagyon bátrak, szókimondók és ironikusak. De a közbefűzött filozofálások nevelő értéküket lerontják. Traven élénk színekkel rajzolja meg Mr. Collins gazságiait, de kijelenti, hogy ő nem is tehet róluk, hanem csak a rendszer, amelynek ő a szülötte. Vonzó színekben festi meg a (Fehér Rózsa nyugalmas földszaggal telített életét, de közben megállapítja, hogy a telepesek élete tulajdonképpeni céltalan és a végén úgy állítja be, hogy a Fehér Rózsa elpusztulása és petróleumteleppé való vedlése tulajdonképpen még használt is a telepeseknek. Megismerték az autót, a mozit, a cipőt és a civilizáció minden egyéb áldását. A történés főalakjai az elolvasás után úgy tűnnek el az a'laktalanság homályában, (hogy két hét múlva a nevüket is elfelejtjük. A Fehér Rózsa jellernzetesen mutatja be az ilyenfajta új regényírás minden hibáját és erényét. Széteső részletezés, aránytalan cselekmény, homályosan rajzolt jellemek, helyenkénti napilapstiíus, viszont érdekesség, megragadó irónia, őszinteség és pergő, gyors előadás. Legnagyobb hibájuk a pesszimizmusba torkoló eszmei bizonytalanságuk. Nem adnak, csak visznek. A világrészek csavargó regényírása és minden egyéblb regényben felbukkanó nyoma a művészet és művésziét lenség határának borotvaéles pengéjén táncol. A világi szellemi fejlődésének hatalmas kialakulásában csak átmenetet jelent: a kultúrcsömör mindenkor visszatérő körforgását.