Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A turánizmus
módon, egész erőnkkel Kelet felé kell fordulnunk és Keletihez csatlakoznunk. A magyar állam, társadalom különben Európával együtt elpusztul; megvárni ezt a pusztulást feltétlen öngyilkosság részünkre. A mai magyar lelki népvándorlás vissza Keletihez! Meg kell tagadnunk a nyugati embert, életet, történelmet, művelődést, munkát, javakat, életformát, hogy hanyatlásunk helyett belső és külső emelkedés következzék be nálunk. A turánizmus azt kívánja, hogy íNyugattól való válásunk esetén szakadjon el ia magyarság a korszerűtlen liberális életfelfogástól, amely 1867 után különösen hatott és alakított nálunk. De korszerűtlen a turánizmus előtt a szláv, a román, a germán, az angolszász életforma is, mert az öntudathasadás mindenütt, mindegyik európai életszemléletben jelentkezik. A Nyugatból való elszakadás a magyar faj lényegéből (következik. A magyar szellemiség még mindig keleti jellegű s ennek alapján kél! a fenti kultúrvá Hozást véghiezvinnünk, miután (Nyugat és minden nyugati idegen. A művelődési leválás, egyúttal csatlakozás keletre nem 'irányul fafajok vagy népek ellen. Ilyenformán ír Túrmezei: „1. Nem Európa e II e n, de k i Nyugateurópábói. 2. (Ki, mindenképpen Kélet felé. 3. A jövő s megindulásában már a jelén is, & írni szellemünk, a írni lelkünk, a mi fizikai adottságunk egyetemes, uralkodó korszaka. A korszerű ember, a jövő fajtája ma a miénk: a turáni."*) ** ) *) Budapest 1936. **) U. ott, 33. old. A turániizmus, mint magyar törekvés azt akarja tehát, hogy a turániság1 jegyében történjen az egységes magyar döntés, cselekvés, mint korszerű faji értelmű honfoglalás. 3. Ennek a mozgalomnak hívői s hirdetői mostani magyarságunkban számosán vannak. Csak párat említek meg: Csuday Jenő egyetemi tanár, aki történelmi, Mélhely Lajos, aki fajbiológiai, Zajti Ferenc, aki népi-nemzeti vallásos alapon igyekszik a turánizmus gondolatát kifejteni. A turánizmus gondolatát 'szolgálja a „Cél" c. folyóirat, mely‘számos magyar tudós tanulmányát közli a fenti eszmék szolgálatában, ide írom, hogy a turánizmus követői szívesen hivatkoznak Bajcsii-Zsilinszky Endrére, a magyar nemzeti-iradikáliis párt vezetőjére, fakinek csakugyan van pár cikke, hol hasonló gondolatokat fejteget, viszont sosem gondolt arra, hogy a turánizmus terve teljesen megvalósulhat. Idézik még iroda lmunk és a magyarságtudomány egyik első képviselőjét, Kodolányi Jánoist, aki azonban a turáni Sággal csak annyiban akar egyet, hogy a magyar népért dolgozik és népe javát egyedülvaló fontosnak vallja. 4. Befejezésül pár megjegyzést a túrán iságról. Elsősorban azt, hogy a turániság csak annak a magyarságnak jelenthet valamit, amely Kelethez tartozik vére, szel'lemiiisége, művelődése szerint. Magyarságunk viszont olyan nagyfokú vérkeveredésen ment át, hogy napjainkban tiszta vérű magyarról vagy miagyar népről beszélni képtelenség. A turánizmus nem számít ezzel az első fajélettani ténnyel! De másodszor elfeledkezik arról is, hogy a magyar nép élete összefügg művelődésével.. A mai magyar műveltség' tétele s lényege viszont a keresztyénség, bármennyi idegen hatás ‘színezte ezt a kultúrát történelme fo-
