Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A turánizmus

NARANCSIK IMRE:

A TURÁNIZMUS

1. A

világháború utáni magyarság egyik faji .szempontokat érvényesítő mozgalma az 1920-ban alakult Magyarországi Túrán Szövetség, mely a turánizmus képviselője. A turánizmus az a törekvés, hogy a magyar nép, amely jelenlegi országának elfoglalásakor Európáihoz csatlakozott, váljék le az európai műv elődé sközöisségiből és eredeti turáni lelkisége szerint csatlakozzék Nyugat után és helyett Kelethez. A turánizmus által vallott, egyúttal korszerűségként feltüntetett kultúrcsere .nemcsak a művelődés formáinak, céljának, munkájának változását, hanem a kultúráihoz tartozó szellemiség új alakulását is jelenti. Állapítsuk tehát így meg1: a turánizmus Kelettel, a keleti műveltséggel való feliújult történelmi, művelődési, politikai, hadászati, szellemi kapcsolat. A turánizmus, mondják képviselői: új, szellemi honfoglalás, amely a magyarságnak jövőjét biztosítja.

2. A

turánizmus egyik eszmei vezetője: Túrmezei László, a Magyarországi Túrán Szövetség v. isajtó-alvezére 1935. évi október 16-án a Magyar KultúnLiga ülésén ismertette a turánizmus lényegét „A turániság alapváza" c. művében. Ez az összegező tanulmány felfedi a turánizmus eszméit, képviselőit és célját. Érdemes átlapozni s> nemzetünk sorsára gondolni vele kapcsolatban. Túrmezei gondolatait ezekben vázolom: korunk jellemvonásainak magyarázata, hogy Nyugateurópa sorsát bukás pecsételte meg. A bukás teljes, feltartózhatatlan. összeomlik az európai műveltség, a fehér faj kezéből kicsúszik a világhatalmi vezetés, az európai életformák felbomlanak. Az európai egyetemes bukás eltemeti a magyarságot, ha ideje korán nem csatlakozik Kelethez és a keleti kultúrközösséghiez. Kelet és művelődésének népe: a török, a mongol, a hún, a tatár, a baskír, kínai1 s a japán. A turánizmus ezekhez a népekhez és műveltségükhöz való csatlakozás, miután az erőviszonyok szerint ma már háromnegyed! milliárd fehérrel szemben egy és egynegyed milliárd színes áll szemben. A józan ész kívánja, hogy ide csatlakozzék a Keletből kiszakadt magyarság, mert Kelet szaporodása sokkal roham a s óbb, mint Nyugaté s előbb-utóbb világhatalmi mérkőzésre kerül a sor a fehér és a színes fajok között. A magyarság nyugati kikapcsolódása annyit jelent, hogy felismerjük a magyar mostani helyezetet: Magyarország gyarmattá lett, miután Nyugat felszívta és a magyarság gyarmati néppé alacsonyult. A „hivatalos" tankönyvekben manapság még mindig gyakorta nevezik a magyarságot „ázsiaiénak, „ialacsonyaibibrendű"-nek, „színesének, „barbárának, másrészt magyarságunk még mindég nem szokta meg az európai életet, azaz a lassú haldoklást, ezért kevés keresni valónk van a mai európai műveltségben és életformáiban.

Delhát mit kell tennünk? Ez magyarságunk korszerű kérdése állandóan, minden öntudatos és faját féltőn-iszerető magyar számára. Túrmezei a turánizmus értelmében abban látja a tennivalóinkat,hogy minden