Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Harmos Károly: Kritikus és kritikaszter

elleni gyűlölete látszik meg; ezekben persze semmi tárgyi igazság nincs. Ez a negatív jellemzés egyébként is ellentétben van a cseh hagyománnyal és a gyökerei nem a cseh irodalomban vannak, amely több mint félszázadon keresztül humanista és esztétikai szempontból szimpatikusnak látta Petőfit. Jegyzetek.

') Bújnák: Neruda

a

Petőfi, Bratislava

IV.

évf.

2) Literatura

česká XIX.

st. III. 2. 382. old.

3) Pražák:

U.

o.

4) Národní

Listy, 1871.

dec 17.

HARMOS KÁROLY:

. KRITIKUS ÉS KRITIKASZTER

Az elmúlt őszi-téli kulturális megmozdulások végeztével ismét időszerű az a kérdés, hogy ki írjon, ki írhasson egyáltalában bírálatot az egyes esetekben és ha hivatásos kritikus nem akad, nem volna-e helyesebb egy tökéletlen, gondatlan bírálat helyett egyszerűen csak referádát közölni a lapokban, a szakszerű kritikát pedig az egyes szaklapokra bízhi.

Egy-egy műsoros est, hangverseny, kiállítás stb. az érvényesülés felé vezető út, a — gradus ad' Parmassuim — olyan kecsegtetően csalogatja a különféle képességeket a nyilvános szereplésre, hogy évrőlévre nagyobb a tülekedés. Kezdők és megállapodottak, d'illetánsok és művészek kerülnek így egymásmellé, sokszor a leglehetetlenebb viszonylatba. A fiatalok, művészi hivatottságiuk első mámorában,, kótyagosan, komoly önbírálat nélkül, már nyilvános elismerést várnak. Hadiszolgálatra még alkalmatlanok és imár azt akarják, hogy a közönség kapituláljon. Ök a türelmetlenek, akik elálmodott mérföldes csizmákkal szedik a gradusokat.

Az előadó-, koncert-, vagy kiállítási tereim ajtajánál találkoznak aztán érett, kész művészekkel, akiket egy emberöltő tüze, rajongása, munkája nemesített meg, akik lelkesen küzdve fokról-fokra emelkedtek és már-imár a végcél előtt állanak. A komoly szakvélemények, elismerések nyomában kivirágzóit jó hírnevet féltve és ápolva, meggondoltan lépnek a nyilvánosság elé.

Mindkét típus és a közbülsők is véleményt akarnak hallani. A közönség' tapsa és a szakember kritikája az, amiért kiáltanak céltáblának. A klassziifikálás két neme közül az újságkritika a fontosabb, mert a nyomtatott betű varázsa vezeti a közönséget is. A kritika a legtöbb esetben a művész fejlődésének irányítója, nagyobb horderejű és mélyebben szántó, mint akármilyen nagy kapacitás szóbeli privát véleménye, tanácsa. Felemel vagy lesújt, bíztat vagy szárnyat szeg, kar-