Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-06-01 / 6. szám - Borsody István: Az uj Itália
BORSODY ISTVAN: AZ UJ ITALIA A /fasizmus Olaszországban immár elég régi ahhoz, hogy megszokottnak és normálisnak számíthasson. Mégis, ahányszor szóba kerül, bizonytalan mozgást, titokzatos távolságokat nyit meg a képzeletben. Ez a reakció a fasizmus újdonságának szól; kortársiai vagyunk az új olasz rendszer születésének: s a jelen történelme állandóan telve van izgalommal, »feszültséggel — akármilyen nyugalom és rendszeresség váltotta is »föl a kezdet forradalmi földrengését. Ilyen már a- kortárs magatartása az élet eseményeivel szemben. Nemzedékeknek kell elmúlni, hogy teljesen lecsituljon a történelmi esemény zaja és zavara. Világraszóló változás érte az olasz nemzetet, mikor 1922 október 28-án a Marcia su Roma napján Benito Mussolini kezébe vette Róma örököseinek vezetését. Vezért, vezetőt, dúcét kapott az olasz nemzet, ebben rejlik a fasizmus jelentősége. Mert vezetetlen és vezérnélküli volt az A penn in-fél sziget népe ... DOLCE FAR NIENTE. Itália politikai egysége csak -a múlt század második felében valósiul meg. Kegyetlen nyolcvanéves küzdelem előzte meg az Unita Italia megszületését. Az olasz nép a nemzeti idealizmus bámulatos példaképét szolgáltatta a hosszú harc -alatt, és az» oiasz szabadágharc — Garibaldi nimbuszától övezve, — az újkori világtörténet legszebb fejezetei közé került. De az ifjú olasz egység távol maradt attól, hogy megfeleljen a hozzáfűzött hazafiúi vágyaknak. Az olasz nép új államában nem találta helyét: sem otthon, sem a nemzetek világszínpadján. Az elért „egység" nem adott erőt a nemzetnek és szervezetlenül tengődött. Általtános levertség és tehetetlenség nehezedett az olasz földre s Olaszország a „dolce far niente" — az édes semmittevés hazája maradt: kívülről talán idillikus, de belülről tragikus. A parlamentarizmus tehetetlennek bizonyult és képtelen volt a legszerényebb szociális reformok véghezvitelére is. A rendőri és katonai hatalom még a ibrigantik garázdálkodását sem tudta megfékezni. Laza volt a jogbiztonság, a közigazgatás, siralmas az ipar, kereskedelem, vagy népművelés. Glad stone az „iskolanélküli" országnak keresztelte el Itáliát s valóban a civilizáció szinte gyerekcipőben járt: 1871-ben majdnem háromnegyede a lakosságnak analfabéta volt.A bérek hallatlanul alacsonyak és a munkanélküliség óriási arányokat ölt. »Évente néptömegek vándorolnak ki az ősi hazából, hogy tengerentúl tengessék tovább szerény, igénytelen életüket. Az áldatlan belső viszonyok okozták, »hogy az olasz nép lelke meghasonlott és erőtlenül terült el a szép földön, melynek csodáiban csak az idegenek gyönyörködtek. Az elégedetlenség beteges önmarcangolásba /fulladt: érezték, látták a hibákat, de változtatni rajtuk senki se tudott. Az otthon tűrhetetlenné vált és kiállhatatlanná. A jó és szép