Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-05-01 / 5. szám - Rady Elemér: Témák - problémák

kedhessék, miután még egyet is csak akkor tarthat fenn és fejleszthet, ha összes legjobb erőit teljes elszántsággal feszíti meg erre a célra.

Mekkái végül, mielőtt levonná a végső konklúziót, hogy „a kisebbségi sors nem politikai lehetetlenség, vagy legalább is nem csak az, hanem erkölcsi lehetetlenség" — még egy igen figyelemre méltó megállapítást tesz, amelyet tőle, aki az erdélyi magyar kisebbségi életnek másfél évtizedig egyik irányítója volt, komoly figyelmeztetésként fogadhatunk. „Sohase felejtsük el, — írja — hogy van a kisebbségi magyarságnak a külső nyomásnál egy sokkal veszedelmesebb ellensége is: saját élősdl férgei, amelyek vakmerőén és szemérmetlenül használják ki azt a helyzetet, hogy a külső imperium nem akadályozza meg, nem töri le, sőt sokszor a maga céljai érdekében elnézi, csöndes asszisztenciával támogatja azt a nemzetgyilkos mérgezést, mellyel ezek a paraziták szétrágalmazzák a kisebbségi társadalmat, a gyanúsítások, bizalmatlanságok, kailózko*

dásokállandó termeléséve I."

Makkai cikkének fejtegetései -— amelyeknek csak egész vázlatos gondolatmenetét ismertettük — természetesen, élénk vitát váltottak ki. A Láthatár maga is megjegyzéssel közölte a cikket s többek között leszögezte, hogy a „nem lehet kissé merev megállapításával" nem ért egyet a cikkíróval, mert „ma is hiszünk abban, hogy a nemzetek kölcsönös jóakaratával megtalálható az a sorsforma... amely ha nem isvégleges megoldást jelent, de legalább enyhíti a mai elmérgesedett helyzetet s lehetőséget nyújt egy véglegesen emberi ésjó megoldásna k."

ÉS MÉGIS LEHET

A Láthatár márciusi számában elsőnek Csuka Zoltán szólt hozzá a felvetett kérdéshez hangsúlyozva, hogy a nemzeti öntudat új értelmű kivirágzása következtében a más nemzet politikai államában élő nemzetrészek életformája is ú,j fogalmazást kiván. A németek, akik a kisebbség tudományban a legmagasabb fokra jutottak, már nem kisebbségről hanem német népcsoportokról (Volksgruppen)

beszélnek.

„A kisebbségi kategória átértékelésben van s a kisebbségi tudomány feladata, hogy nemzeti öntudat mai hevessége idején is a más nyelvi államban élő nemzettömbök részére az új életforma lehetőségét kölcsönös jóindulattal megtalálja... Az összesség részére tehát a kérdés nem zárulhat a „nem lehet" kimondásával, hanem inkább annak felvetésével, hogy miként lehet... A javítás tehát nem csak a mai kisebbségi nemzetrészek életérdeke, hanem a többieké is, mert Európa majd minden nemzete bizonyos részében kisebbségi vagy többségi és így a kérdés megoldása egyetemes európai érdek. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a javítás Európa életmentő akciója." Félreértések elkerülése végett pedig hozzáteszi, hogy a kisebbségi sors elviselése „lehet, mert kell" és a kisebbségi nemzetrészeknek „lehet