Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-05-01 / 5. szám - Rady Elemér: Témák - problémák
RADY ELEMER: TÉMÁK — PROBLÉMÁK A KISEBBSÉGI SORS A kisebbségi sorsba került magyarság problémái iránt a magyarországi közvéleményben is kezd felébredni a komoly érdeklődés. A még néhány év előtti romantikus kisebbség szemléletet kezdi felváltani a tudományosan megalapozott kisebbségkutató munka, aminek bizalomkeltő alapja az a néhány tudományos intézmény, amely a kisebbségkutatást tűzte ki feladatául. A legrégibb ezek közül a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete, amely a kisebbségi magyarság kulturális és gazdasági helyzetéről már eddig is alapos adatgyűjtést végzett. Újabb keletűek a budapesti Pázmány egyetem kisebbségi intézete, a pécsi tudomány egyetem kisebbségi alosztálya. Az egyes folyóiratokban is találkozunk egy-egy értékes cikkel, amely a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. így a Magyar Út (protestáns fiatalok hetilapja) egyik legutóbbi számában Afőváros ésa magyarkisebbségi magyarkultura c. cikkében Halász Miklós hangoztatja, hogy az anyaország s különösen a főváros közönségének kötelessége a kisebbségi magyarság életét megismerni és kulturális megnyilvánulásait támogatni. A szerző erős szavakkal helyteleníti, hogy ez az érdeklődés még nincsen meg, pedig, a kisebbségi nép. ..joggal tarthat igényt arra, hogy népének független nemzeti életet élő része, elsősorban a főváros társadalma őt kulturális küzdelmében el ne hagyj a". A tudományos objektív kisebbség kutatásnak a jegyében született meg a Láthatár cimü folyóirat 1923-ban, amely egy esztendő után ugyan hoszszabb ideig szünetelt, de 1936-ban újból megindult s azóta értékes tájékoztató munkát végez, állandóan ismertetve az erdélyi, délszláviai és szlovenszkói magyarság kulturális, politikai, és gazdasági életét.. Ennek a folyóiratnak a hasábjain februárban értékes ankét indult meg a kisebbségi sorsról. Az ankét, amelyet M a k k a i Sándor volt erdélyi református püspök, jelenleg debreceni egyetemi tanár indított meg a Láthatár oldalain, átcsapott a napilapok hasábjaira is s bár itt-ott a politikamentes alaphang, amely Makkai cikkét jellemezte, politikai színeződést kapott a válaszokban — eddig is számos értékes és tanulságos megállapítást hozott. Makkai „Nem lehet" című cikkében nem politikai szempontból nézi a kérdést, hanem legmélyebb gyökerében: a humánum sorsát illetőleg, „mert a kérdést politikai oldalról és pedig mind a két ellentétes oldalról eddig is eléggé vizsgálták, vitatták anélkül hogy egyetlen lépéssel is közelebb jutottak volna valamilyen gyakorlati megoldás lehetőségéhez". Makkai szerint a társadalmi gazdasági és kulturális viszonylatok, amelyek közé a kisebbségek kerültek, egyre jobban bonyolódnak s „a kérdés megoldásának igazi emberi lehetőségei, a belátás és
