Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-05-01 / 5. szám - Manga János: Népi hangszereink

lyukú furulya. A régebbi eredetű harántfurulyánál a hangot egy oldalsó nyíláson való befúvással képezik, mint a ma is használatos zenekari fuvoláknál. A hosszantfurulyánál ajaksíppal képezik a hangot. Borneoban a dajákok orrukkal fújják a furulyát s így a legkülönösebb harmóniákat csalják ki belőle. A furulya szerepével a velünk rokon finnugor népek pogány istentiszteleteinél is találkozunk.

A haránt- és hosszantfurulyát őseink Ázsiából hozták magukkal. A magya roknak kedvelt hangszerük volt a Középkorban is. Apor a

Metamorphosis 3.

részében a következőket mondja:

„...hegedű cimbalom, duda készen lévén, furulyát is gyakran azok közé tevén."

A XVII.-ik

században a furulyák ősi formája lassan kiszorul a zenekarokból és bevonul a népi hangszerek arzenáljába.

Az ősi magyar furulyák már csak itt-ott, egy-két pásztorembernél találhatók meg. Náluk is inkább tradíció, mint hangszer. Az egyik bősi tanyán találkoztam egy öreg juhásszal,akinek csodálatosan remekbefaragott furulyája volt. Szerettem volna megvenni tőle, de semmi pénzért sem volt hajlandó eladni. Azt mondta, hogy dédapjától örökölte és ő is a fiára akarja hagyni.

A Szlovenszkó magyar vidékein még található furulyák nagyjában megegyeznek. Leggyakoribbak a hosszantfurulyák. A haránt furulya már igen ritka. A gyűjteményemben levő egyik harántfurulya a kékkői járás Lukaménye nevű falujából való. Jávorfából készült, hossza 45 cm, a játszólyukak száma 6. Hangterjedelme két oktáva. Körülbelül ugbanilyen méretűek az Ipoly-vidéki palóchosszantfurulyák is, azzal a külömbséggel, hogy ezek leginkább bodzafából készülnek. Hangterjedelmük f i s - a i s2, több, mint két oktáva. Díszítéseik egyszerű vonalakból állanak, ritkán falevél kombinációk, makkal.

A csallóközi és Érsekújvártól délre eső, a Zsitva és Nyitra partján elterülő vidékek pásztoréletének utolsó mohikánjai valóságos művészek a furulyakészítésben. Amint már előbb is említettem, Bősön láttam egy rövid hosszantfurulyát, amelynek figurái bármely tanult vésnöknek is díszére váltak (volna. Ezek között a hosszantfurulyák között a legrövidebb kb. 25 cm hosszú, a leghosszabb 52 cm. Az utóbbi hangterjedelme szintén két oktáva és egy nagy tere: e-g2-ig. A játszólyukak száma itt is hat. A furulyán, ha kezelője kellő gyakorlattal bír, nemcsak a diatonikus, hanem a chromatikus skálát is meg lehet szólaltatni. Az úgynevezett félhang képzése a játszólyukak felének lefedésével történik. Különös, hogy a furulyanóták legnagyobb része dur illetve dúr skálában van, a moll hangzású furulyanóták (eol, melodikus, harmonikus) ritkák. Ugyancsak gyakori a mixolid hangnem is.

A csallóközi, a vág- és nyitramenti vidékeken található hosszantfurulyák díszítését kétféleképen csoportosíthatjuk. Más a díszítése a pásztorok furulyájának és más a napszámos vagy földművesének. Ezen a vidéken ugyanis nemcsak a pásztorok használták a furulyákat. A pásztorok furulyáinak díszítése: különféle geometriai figurák, gyűrűk, koszorúk és a legfontosabb díszítőelem a pásztor ismertetőjele, mely a játszólyukak fölé, feltűnően van kifaragva. Ez a jelvény a juhászoknál egy birkafej, vagy a nyáját legeltető juhász, a kanászoknál egy kandisznó feje, agyarral és a teheneseknél egy tehénfej. A földművelő furulyájának díszítésében rozmaringot, muskátlit és tulipántot találunk.