Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-05-01 / 5. szám - Duka Zólyomi Norbert: A magyar nacionalizmus fejlődése

a) Más nemzeti államiban is voltaik nemzetiségek, de sokkal kisebb arányban. Magyarországon a 'következő viszonyokat láthatjuk:- 1787-iben az összlakosság 8,003.000, ebiből nem magyar 61.1% 1850-ben „ „ 11,554.000, „ „ „ 58.4%

1869-ben „ „ 13,561.000, „ „ „ 54.5%

1890-ben „ „ 15,133.000, „ „ „ 51.4%

1900-iban „ „ 15,684.000, „ „ „ 48.5%

1910-ben „ „ 18,094.000, „ „ „ 45.5%

(tehát az úgynevezett magyarizáció 1869-től csak 9%-ot vett el az őssz- 1 alkossáiglból, azaiz a nemzetiségek 4.9%-át!)

ib) Máshol 'természetes útján haladt előre az asszimiláció. Magyarországon a Habsburg -dinasztia nyomása és másrészt a nemzetiségekkel1 szembein allkaümia/zott taktikázása nem engedte e békés aisszimiilációt kifeji ődinii.

c) Más

államokban mennyiiség'ileg erős középréteg fejlődött ki, polgárság, mely jobban értette meg a demokratikus és indlividualisztikuis nemzetiségi törekvéseket, Magyarországon ez a réteg soha ki nem alakult.

d) Ki

kell emelnünk, hogy gazdasági téren a háború előtti magyar politika egyáltalán nem ismerte az elnyomást. (Erdélyben és minálunk Szakojca közéipiponttal szabadon alakult meg a szövetkezetek ési pénzintézetek eglész sora, sőt Erdélyben éppen a legnagyobb ikultúrális harcok idején vásároltak a románok mindenfelé földet a magyar tulajdoné sióiktól.) Ezért a kulturális vissizáságok, Björnson, Seaton Watson és Tolsitoj legfőbb fegyverei, annyival erősebben hatottak.

5. De

általánosan le kell szögezni: Az említett körülmények nem az ideológiái! fejlődés hibái, és ki kell emelnünk, hogy a politikai és az eszmei kialakulástól részben eltérő fejlődés kilengései mögött is olyan súlyos történelmi tragédiák húzódtak, melyekért a mngyair nemzetet felelőssé tenni nem lehet. Még kevésbé vállalhatnak if elei őssé get a történelmi szükségességeikből kényszerült tényékért olyan generáció tagijai, melyek a nemzeti felfogást két sarkalatos tétéibe sűrű síit ik: A nemzeti hová tartozás lényege: a nyelv és az öntudat. Hogy lehet a nemzetiségi kérdés neotikáját, tehát ismeret tanát úgy megalapozni, hogy a kutatás és megismerés fogalmi és elvi zavarait kikerüljük és véget vetül essünk a tények megmásításániak:

I. Érzelmi

előfeltételei. — Minden érzelmi előítélet kizárása az érzelmi állápon egykoron megszerkesztett források kizárásával. — b) Az értékelés helyes közéipútját megtalálni. Nem tekinti a szerző nevét és nemzetiséget. — c) II. Tudományos feltételei: Az általánosan helyesnek elfogadott anyag összegyűjtése, b) Általános érvényű terminológia, c) Eddig az volt érvényes, kevés kivétellel, hogy minden mulasztást és bűnt a magyar nemzetre és kormányaira igyekeznek ráhárítani. A bűn totalitásának az elve uralkodik. (Jellemző erre megint csak Dérét miniszter beszéde. A XIV./68. t. c. körüli vita. Pedig az igazság, a legtöbbször a középen van. (Pl. magyar részen beismerik, hogy az említett t.-cJt nem hajtották végre egészében. De Viszont mért nem ismerheti el a csehszlovák tudós, hogy a törvény szép és 'nagyszerű a’kötés volt és miért nem ismerhetné el azt, hogy a végreinemlhajtás okai között ott látjuk a nemzetiségek túlhajtott követeléseit, melyék éppen