Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-05-01 / 5. szám - Duka Zólyomi Norbert: A magyar nacionalizmus fejlődése
Amidőn a magyar nacionalizmus történelmi fejlődését alkarom végégik i'S'émn'i, a kérdés eszmei kialakulását fogom boncolni, — amenynyire szűk keretem megengedi — teljes összefüggésében. 'Megszoktuk, hogy egyrészt neimmagiyar részen úgy állítják be a nemzetiségi fejlődést Magyarországon, mint a nemzetiségék ellen irányuló akciók sorozatát, másrészt pedig bennünket, a mai generációt az önkéntes bűnbak szerepére alkarnak megtanítani, akik mealkulpázva tudatos és egyoldalú bűnnek minősítenek mindent, ami egykor ebben a kérdésben történt. Pedig a történelem objektív ismerete és a kérdés széleskörű és oknycimozó kivizsgálása egészen más képet mutat. — Ha a „mi volt" kérdését a „miért volt" kérdéssel egyben tárgyaljuk, minden 'hibáztatandó ellenére nem fogunk egyoldalú megáIIapításokhoz eljuthatni. A NACIONALIZMUS FOGALMA. — Fogalmilag bizonyos közös nyelv, közös történeti múlt és közös gazdasági és szociális jelen jegyében összekapcsolt etnikai eleim törekvéseinek az összessége. — Az újkori nacionalizmus két gyökérből eredt: a német románticizmus Herder kimagasló alakjával az élén kulturális formájának vetette meg az alapját, a francia forradalom pedig — Franciaország sok ősi, breton, baszik és korzikai nemzetiségi autonómiájának temetője — politikai formáját alakította ki. A ikét kialakulási stádium, a nacionalizmus, imint kultúriforma és a nacionalizmus, mint politikai forma, mindenütt időbeli egymásutániságban követték egymást. А XVIII. század vége előtt az egész európai történelmi fejlődésben sehol sem lehet nációnál izmus után kutatni — ezt csak Ormos Ede próbálta meg. egykor Bécsiben megjelent: „Mi okozta Magyarországi szétbomlását" című munkájában és legújabban Dérer miniszter említett beszédében. A középkori küzdelmek nem zajlottak le a nációnál izmus jegyében. Tartalmuk egész másfajta volt. Vallási meggyőződésekért, szociális javakért harcoltak, vagy még többször magánjogi érdekek zászlaja alatt. A nacionalizmusnak említett kifejlődése egész lényében elvi különbséget eredményezett. A kulturális nacionalizmus békés, harmóniára, eszmei javakra vágyó koncepció volt. Úgy mondhatnám: nem harcos nacionalizmus. Mihelyt azonban francia felfogássá alakult át és ez, hangsúlyozom, nemcsak Magyarországra, hanem miniden államra egyaránt érvényes volt — harcos, hegemóniára törekvő, az állampolgár ok összeségét a nemzettel azonosító eszme lett. így jutottunk el a másik szigorúan tisztázandó fogalomhoz: más a nemzet fogalma politikailag és más etnikailag. Politikailag lehet egy osztály, lehet egy rend — ahogy Verbőczy határozta meg, a magyar nemességet, mlint magyar nemzetet—lehet az állampolgárok összesége. mint a liberalizmus fogalmazásában, de mint ilyen nem kell hogy mindig az ideológiai fejlődés képviselője legyen. Viszont etnikailag az egynyelvű és közös nemzeti öntudatú egyének összesége és mint ilyen egészen eltérő lehet ideológiai felfogása az uralmon lévő kormányp raksz istól. A MAGYAR NACIONALIZMUS FEJLŐDÉSE 1848-IG. А XIX. század eleje óta a magyar nacionalizmus is a német fogalmazás nyomán haladt kultúrjavakért harcolt. A romanticizmus hatása
