Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-04-01 / 4. szám - Kritika - Marék Antal: Passuth László: Eurázia - Száz Sándor: Göllner Erzsébet: A romanticizmus és a liberalizmus Eötvös József műveiben
PASSUTH LÁSZLÓ: EURÁZIA. Athenaeum kiadás. A kiadó úgy hirdeti ezt a könyvet, mint a világpályázat II. nyertesének művét, önkéntelenül is adódik tehát meghatározni azt a viszonyt, amely a díjnyertes Halászó macska uccája s az Eurázia között fennáll:. Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy Földes Jolán munkája különb, mint Passuthé s úgy témájánál, mint emberábrázolásánál fogva értékesebb. Földes Jolán regénye szerkezetileg egységesebb, higgadtabb, míg Passuth regénye zilált és széjjeleső. A két mű összehasonlításakor nyilvánvalóan adódik az a körülmény, hogy ezen a hírhedt nemzetközi pályázaton elsősorban azok a regények jöttek számításba, melyeknek valamelyes nemzetközi jelentősége van. A kiadókat itt elsősorban üzleti szempont irányította. Speciálisan magyar téma sohasem jelentett volha dicsőséget az írónak s még kevésbé a kiadónak. Ilyen szempont mellett lehetett az Eurázia II. díjnyertes egy világpályázaton. Korántsem akarjuk azt mondani, hogy ez a regény csapnivalóan rossz s nem érdemes kézbevenni. Nagyon érdekes és intim részletek kerülnek napfényre benne, szereplő személyei is rendkívüli módon sőt kissé túlméretezettek. Az apokaliptikus kor, amelynek eseményeit még nem dolgozta fel az irodalom, hálás témának bizonyult. S mégis annyi zűrzavar homályosítja el látásunkat s annyi esemény, sors marad megokolatlanul s homályba veszően, hogy határozott elégedetlenséggel, tesszük le kezünkből a kötetet. Mintha valakiből hirtelen zuhanna elő minden mondanivaló, megállás nélkül egyfolytában, mintha életet-halált jelentő terminus riasztgatta volna az írót. Kivált az első oldalak után nem tud eligazodni az eseményekben az olvasó annak dacára, hogy aránylag nagyon kevés szereplő fordult a fedőlapok közé. Később valamennyire tisztult a helyzet, de mégsem aranyira, hogy az ollvasó maradéktalanul feloldódott volna a témában. Ebben nagy része van .annak, hogy az alakok valószinűtlemek. Mindenesetre előfordulhat, hogy a szereplők egynémelyike rendkívüli beállítottságot nyer a műben kifejezésre váró eszme érdekében, de az, hogy egy történet keretében minden szereplő ennyire elvonatkoztatott legyen, az már valószínűtlen. Az író az életszerűséget tagadta meg alakjaitól s ezzel az egész történet hihetőségét ásta alá. Margitka, a kis kenyeresleány olyan irodalmi diskurzust folytat Kórodéval, aminőt csak írói fantázia adhat regényalak szájába. önkéntelenül is Neubauer Pál regényére kell gondolnunk, amely Mi közöm hozzá? címen jelent meg a Franklin kiadásában. Annakidején elmondottunk róla mindent, amit a regény jellemzésére felhozni jónak láttunk. Ilyen ideges rohanásban száguldó regény a Neubaueré is, viszont megjegyeztük, hogy ennek dacára minden sora és minden szava kötelező erővel bír az olvasó érdeklődésével szemben. Neubauer könyve sem könnyű olvasmány, viszont több írói erővel bír, mint az Eurázia. A suggesztiója az emberi értelmen túl, a szívig hatolt s élményszerű volt. Az Eurázia azonmód kiesik emlékezetünkből zavaros világával együtt s úgy eltűnnek alakjai emlékezésünk tárházából, mint azoké az embereké, akikkel utcán találkoztunk s még emlékezni is elfeledkezünk rájuk. Több önkritikával kell Passuth Lászlónak kiadnia a művet a kezéből, hiszen erre intelligenciája és műveltsége egyaránt kötelezik. Ne szégyeljea régi formákat, a magyar regény atyamestereit s azok kedves gyermekeit, az új magyar regényírókat. írói tudásának mélyítése s iramának lecsendesítése hasznára lesz bizonyára a magyar regényírásnak. MARÉK ANTAL GÖLLNER ERZSÉBET: A ROMANTICIZMUS ÉS A LIBERALIZMUS EÖTVÖS JÓZSEF MÜVEIBEN. Külőnlenyomat a Magyar Női Szemle 1936. november havi számában. Rendes körülmények között nem foglalkoznánk ezzel a háztartási lapban megjelent irodalomtörténeti tanulmánnyal, mert hisz a megjelenés helyéből mindenki tudhatja, hogy miről van szó. Azonban még sem lehet napirendre térni felette, egyrészt mert a szerző bejelenti, hogy ez csak szemek vény, sajtó alatt levő nagyobb könyvéből, másrészt pedig szerzője szlovák tanárnő, akinek bizonyos céljai is lehetnek e „megjelenő" könyvvel kapcsolatban. A hat oldalas szemelvény után azonban — a szemelvény mindig a könyv