Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-04-01 / 4. szám - Neubauer Pál: Hubay Jenő

mint ahogyan: az iskola tanította és a régebbi mesterek előírták. Hubay volt az első, aki akkor, amikor a zene forradalmasításáról még sehol sem esett szó, legikevésibbé Magyarországon, merészen. elhagyja az előírt formákat és zenei leleményének megfelelő új formákat teremt magának. Ezek az új formák azonban új zenekari készséget és színezést követelték meg. és Hubay páratlan reformátori rátermettségéivel ezt a technikai feladatot is megoldja és egészen egyéni zenekart formál a maga szellemi képére. Elég a Petőfiezimfóniára gondolnunk, hogy fonetikusan és analitikusan egyben megértsük ezt a zenetörténeti és fejlődési megállapítást: ebben a szimfóniában vagy szimfóniái költeményben a zenekar az énekszólamokkal és a karral öly egyéni és újszerű módon forrt egybe, hogy egyik nem szolgál a másik aláfestésére, hanem, mint a modern operában és oratóriumban, de a kamarazenében is, mindkettő úgyszólván egy-egy szólamot képez, a két szólam egymás mellé rendéit jelentőségű és egymást kiegészítve, hatalmas újszerű egységet alkot. Ugyanez áll a Vita nuova című kompozícióra is, amely már csak azért is nagyjelentőségű a zene és különösen a magyar zene fejlődésének szemszögéből, mert ma már régen elfelejtette a fiatal nemzedék, amit 1900-ban miég nagyon meglepetten észleltek: azt az egyszerű tényt, hogy Hubay zenei zsenije újat és valóban forradalmit hozott. Persze, vele is úgy vagyunk, mint például Strauss Ridhiarddal: ma már Hubay is „klasszikus" muzsikos és a történész nyugodt felületességgel a romantikus zene továbbművélőjéül állítja elénk.

Gondoljunk azonban arra, hogy imli volt a romantika abban az időben, amelyben Hubay szerzeményei új magyar muzsikát indítottak útnak. Harminc évvel ezelőtt Wagner Ridhárd uralta a zenei, sőt a filozófiai és etikai világot és romantikába visszaesni, dallamra komolyan gondolni, bel cantot merni és operát írni a germán zenedrámával ellentétben, — épolyan hálátlan, mint amilyen nehéz foglalkozás volt. Hiszen új dialll almokat és a dallam új érvényes ülése számára új zenekari módszert és új hangszerelést kellett alkotni.

Állapítsuk meg, hogy Hubay Jenő a magyar zenében ezt elsőnek alkotta meg és ezzel kapcsolatban gondoljunk arra, hogy abban az időben nem volt modern magyar muzsika, nem volt Bartók és Kodály, akiikre rámutatni nemcsak divat, die zenéi politika. A modern magyar szimfónia terén Hulbaynak nincs elődje: ő vállalkozott erre a feladatra és meg is oldotta. Zenekari művei új belső elrendezést, új szint és új ritmust jelentették és ennek megfelelően új kifejezési lehetőségeket és új tartalmat.

Drámai művel viszont a romantika világából szöktek elő és ezekben is új romantikus hangot üt meg. Azt mondták egyszer, hogy Bizet dallamos és egyszerű Carmen-je mintegy a wagneri hatás tudatos ellenhatása és a dallam védelmére íródott, a motivumos drámai parlando-zenével ellentétben: az egyszerű opera a német zenedrámával ellentétben. Ennék elemzése és pontos megállapítása nem tartozik ide, bár (fontos lenne Hubay operáinak tüzetesebb elbírálása szempontjából is és nem mehetünk el (Bizet mellett, ha Hubay operáiról akarunk rajzot és értékelést megkísérelni. Mégis el kell hanyagolnunk ezt a fontos mozzanatot, mert ez a párhuzam már egy nagyobb monográfiába