Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-03-01 / 3. szám - Ölvedi János: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza

kát- Amíg nem nyúlunk a legkényesebb kérdés mélyére és nem mutatjuk be társadalmi helyzetünk és fejlődésünk okait, jelenségeit, hiányosságait és lehetőségeit. Amíg nem számolunk a megismert kisebbségi társadalom körülírt tulajdonságaival és nem építjük át ennek megfelelőleg lépésről-lépésre kisebbségi politikánkat, kullúrális és gazdasági érdekvédelmünket. Politika, kultúrpolitika, népnevelés, népszervezés és vezetés csak akkor nyugszik helyes alapokon és csak akkor célravezető, ha a társadalom erőinek pontos ismeretén épül ki és ahhoz mindenképen igazodik. Kisebbségi politikai és kultúrszervezkedésünk számára csak tragikus lenne, csak a biztos pusztulást és szétesettséget jelentené a társadalmi tényekkel való nem számolás, vagy azoknak félreismerése. Valószínűleg más politikai és gazdasági múltra tekinthetnénk vissza, minden bizonnyal sokkal jelentősebb kultúrális eredményeket tudnápk elkönyvelni, ha kezdettől fogva e felismerés vonalába állítottuk volna be a kisebbségi erők, kultúrmunkások, írók, tudósok és politikusok energiáját.

Feladatunk nem lehet a múlt hiányainak és tévedéseinek ízléstelen és célra nem vezető mutogatása: munkánkban kizárólag a tárgyilagosság, a tiszta cél gondolata, az illúzióktól s olcsó felhevüíéstől mentes higgadtság vezérel. Tudjuk jól, hogy az okok megmutatása még nem nyereség, vagy tényleges haladás a nemzet számára, de a hibák felismerése, — ha önmagában még nem is haladás — de feltétlenül lehetőség az egészséges, észszerű új elindulások számára.

A társadalmi fejlődés tartalmát, irányát, ütemét és formáit két tényező szabja meg: elsősorban maga a társadalom, annak erkölcsi és kultúrális szintje, másodsorban a társadalom életét körülhatároló gazdasági és politikai erők. A társadalom fejlődésének, alakulásának okai tehát nem vezethetők vissza kizárólag csak szellemi, illetőleg csak materiális tényezőkre, hanem a fejlődés mindig e két összetevő szintetikus egymásrahatásából áll elő, tekintet nélkül aria, hogy időnként egyik, illetőleg másik komponensnek jut nyomatékosabb szerep a közös eredő meghatározásánál. A szellemi fejlődés nem választható el a társadalom belső felépítettségétől, közelebbről: az osztálytagozódástól, igazat kell adnunk S c h é I e r n e k, aki azt mondja, hogy .,a szemlélet, gondolkodás és értékelés kategóriái nem ugyan érvényükben és lehetséges, azaz Jogikai eredetükben, hanem kiválogatásuk szerint társadalmi osztályokhoz i s kötöttek." — A gazdasági, földrajzi és politikai adottságok, közelebbről: a táj, a gazdasági termelés formái és a politikai berendezkedés adják másfelől a keretet, melyben a társadalmi fejlődés törtépik. A társadalom tartalmi részét nem az egymás mellé, vagy fölé elhelyezett osztályok lélekszámának összege adja csupán, hanem elsősorban az ú. n. társadalmi lelkiség, vagy tudat: a társadalmat mozgató erők eredője, mely vagy mint tágabb, vagy mint szűkebb közösségi tudat jelentkezik. Az előbbire a nemzeti vagy állami öntudat, az utóbbira az osztályöntudat hozható fel példaképen.

Ha meg akarjuk rajzolni a szlovenszkói magyar társadalom fejlődési vonalát, voltaképen kettős feladat áll előttünk: először is társadalmi analízist kell végeznünk, szét kell boptani a szlovenszkói társadalmi tömböt részeire és mindezt végül bele kell illeszteni a kisebbségi életet szervesen körülhatároló gazdasági és politikai faktorok közé. Mielőtt azonban tulajdonképeni feladatunkba kezdenénk, rövid kitérőre mag kell állnunk. Meg kell vizsgálni a há-