Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-10-01 / 8. szám - Kritika - Kossányi József: Bányai Pál: Fakó földek - Marék Antal: Julian Sorrel Huxley: Élet és halál (ford. Koronkai István)

kérdés körül támadt vita már könyvtárakat tölt meg. A ma rohanó emberének eszébe sem jutna egy-egy kérdésnél anynyi időt eltölteni. S itt érkezünk el a sorozat jelentőségéhez A tudományos essay elsősorban azoknak szól, akik minden előtanulmány nélkül bekiváncsiskodnak a tudomány csodálatos világába. Nem is tudnók hirtelenében megmondani, hogy Julián Sörrel Huxley könyve tisztán szórakoztatás-e vagy ismeretterjesztés, miután a tudományosság mellől alig fordul el egy pillanatra, azt is csak a könnyebb megérthetés kedvéért teszi. Természetes, hogy a tudomány szórakoztató formában való közlésénél is szükségesek bizonyos előtanulmányok, melyek azonban azt a látszatot keltik különösen az első oldalak olvasásánál, hogy a könyv unalmas és száraz. Aki azonban ezeken a látszólag kellemetlen nehézségeken átvergődik, olyan ajándékot kap, ami hosszú időre felejthetetlen élmény marad számára. A hegytetőre felért turista tiszta öröme ez. Évszázadok kutató munkájának eredménye tárul itt az olvasó szeme elé, a tudományos világ vérnélküli harcainak győzelmi jelentései. Kár, hogy a szerző nem sejtteti milyen időben s milyen utakon jutott fel a tudomány a könyvben lefektetett tételekhez s ezzel könnyelműn olyan fegyvert dobott el magától, mellyel a tudományos érdeklődésű olvasókat a tudomány becsül'ése és még távolabb érdeklődésére felkelthette volna.

Julián Sörrel Huxley angol tudós s mint ilyen hűvösen szemléli a történteket. Másként írta volna ezt meg egy francia, másképpen az olassz. A biológia talán az egyetlen tudományág, amelyet a fantázia tett naggyá, másrészt az egyetlen tudományág, amelynek közlésénél eltávolodhat az író a valóságtól anélkül, hogy ezzel annak komolyságát veszélyeztetné. A biológia a tudomány lírája. Julián Sörrel Huxley érzi ezt s a maga módja szerint érzékelteti is. Ott van mindjárt az élet és halál problémája, ahol John Brown meghal, de egyetlen sejtje tovább él s ezzel halhatatlanná válik. Ez a sejt a készülő új élet első sejtje, amely osztódás útján millió új sejtből felépíti az új, a fiatal John Brown-t. A kötet címéül feltüntetett Élet és halál kérdése bőségesebb foglalkozást is megérdemelt volna. Az Élet hosszas tárgyalást nyer, a halál homályba vész. Akár a valóságban. A sexual bilógia újabb kutatásai kárpótolják az olvasót a halál misztériumának elmaradt teóriáiért. Különleges érdeklődésre tart számot a Haladás c. tanulmány. Tagadja, hogy az életet csupán az élan vitai viszi előre. Bizonyos biológiai „nyomást" kell szerinte feltételeznünk, amely az élőlények egy részét mindig újabb fejlődési fok felé hajtja. Eszerint az ember sem érte még el azt a fejlődési fokot, amelyet elérnie kell. „Az