Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok

otthon szerezze meg, a Károly-egyetemhez hasonlítva 300 évvel később valósult meg. A magyar állam szervezeti hibája tette lehetetlenné az előbbi kísérletek állandó realizálódását is. A nagyszombati egyetem sem a magyar állam, hanem az Egyház érdeme. Ö a kulturális elmaradottságot nem látja megokolnak a külső körülményekkel — török háborúk — „amelyre magyar részről minden hibát visszavezetnek." Mert hisz a nagyszombati alapítás is ilyen körülményék között történt. Az előző, „megbukott" egyetemeket meg egyáltalában nem fenyegette török veszély. A többi, az egyetemet nem érintő, de magyar vonatkozású Ítéleteit nem vázoljuk. Nézzük meg e helyett az egyetemet érintő megállapításait. Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Pázmány szláv eredetű; ezt a nevével kapcsolatba hozható Poznan (Pozman) szó mutatja. A nemzetség ugyan később, birtokai által belegyökereződött Szlovensz’kó talajába; 2. Az alapító lévé! gens hungaricája összefoglaló fogalom a „regnum uniuis linguae imbecile est" értelmében; 3. Az egyetemnek a szlovák föld művelődését kellett szolgálnia. Erre mutat az, hogy

a) Nagyszombatban

alapíttatott,

b) csak

az esztergomi egyházmegye területén levő városba lehetett volna átvinni, ez pedig túlnyomó részben szlovák

c) szlovák

territórium anyagi eszközeiből alapult

d) hallgatói

és tanárai közt kevés magyar volt

e) a

szlovák vidék érdeme, hogy Pázmány alapítása nem jutott az előbbi kísérletezések sorsára.

Chaloupecky ezek ellenére nem vonja le azt a következményt, hogy az egyetem szlovák volt, de az ellenkezőjét sem mondja. A kérdést nyíltan hagyja.

A cseh és csehszlovák beállítástól eltérőleg egészen más síkon mozog a szlovák tudomány. Itt nem az egyetem nemzetisége körül forog a küzdelem, hanem a körül, hogy volt-e hatással az összszlovákság nem