Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok

zettörténeti életére, vagy sem. A katolikusok és az evangélikusok lényegesen más véleményen vannak.

A katolikus tudomány (leginkább Pőstyéni János cikkei, azonfelül a Sípolok Sv. Vojtecha emlékkönyve az egyetemről) erősen hangsúlyozza, hogy az egyetem „bekapcsolta Szlovenszkót az európali kultúráliis és civilizációs fejlődésbe." A hatás kultúrális kiterjedettségét egyenesen felmérhetetlennek tartják és mielőbbi felvázolását gondolják a szlovák művelődéstörténet legfontosabb feladatának. Külső vonatkozásokban nem egy szláv kombinációba, sokszor kalandba, is belebocsátkoznak. Különben megjegyezhetjük azt is, hogy azzal is kacérkodnak, hogy az egyetemet szlováknak mondják.

Amíg a katolikus tudomány az egyetem jelentőségét groteszkül megtúlozza, addig az evangélikusok mérsékeltebben nézik ugyan azt. (Slovenská Politika, 1935. nov. 10, 258. sz.) Olyan hang is akadt, amely minden szlovák vonatkozást tagad. (J. Skultéty: Národinie Noviny, 1935. ápr. 24. 15. sz. Érdekes a köv. megállapítása: „A szlovákoknak a nagyszombati egyetemmel kapcsolatban semmiféle emlékük nincs.")

A mérsékeltebb álláspontot vallja Rapant is (Slovenská Politika, 1935. nov. 10, 258. sz.) a pozsonyi Komensky-egyetem történet-professzora. Az egyetem jubileumára írt tanulmányában elitéli azokat, akik magyanizációs szervnek tartják az egyetemet. Épp ily naivnak tartja az egyetem szlovák jellegének a hangsúlyozását. Az alapító magyar volt, még pedig öntudatos magyar. Az sincs kizárva, hogy — bár a gens hungaricának ő is a már említett értelmezését vallja — Pázmány csak a magyarokra gondolt. Hatásában nem volt olyan messzemenő, mint gondolják; hogy még Hollyra is hatással volt-e ez a tradíció, abban is kételkedik. De bizonyos fenntartással — a teljes tagadással ellentétben — közvetlen hatást ő is lát. Vallási téren