Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-10-01 / 8. szám - Isépy Nata: Indulás 1/2 6-kor
körbe-körbe. A levelet is megnézi még egyszer. Mi ez? Ja, igen! — Vonat! — Körülnéz, de senki se felei. — Vonat!! — Isimét li türelmetlenül, hangosabban. Észreveszi, hogy nem értik, értelmesebben próbál beszélni. — Mikor megy ma vonat a városba? Az előtáncos mellette áll és a vállát vonogatja. Kezd dűihbejönni. Csak nem akar ez a nő elutazni? A legjobban fizető „páciense!" Azonkívül tetszik is neki a formás baba-asszony. Ez az esete. Az Eintänzer kicsit régimódi ízlésű. Frau Liselotte Kaufmann idegesen toppant, mint otthon, ha a szobalány nem jelentkezik az első csengetésre. Elfelejti, hogy hol van, csak akkor eszmél rá, mikor az Eintänzer gyöngéden megérinti a karját: — Gne Frau, ma már nem indul vonat! A Diana-fejű tisztességes asszony most közbelép. Csodálatos gyorsasággal felfogja, hogy itt is baj van! A sokszor csődbe jutott női szolidaritás azonnali segítségre buzdítja. A nők nagyon szeretik egymást, ha bajban vannak! — Csendesen belekarol. — Dreilingen doktor %6-kor indul. Addig csomagolj össze holmit. De siess, mindjárt negyed. — Nyugodt szavára egyszerre zúdul minden a baba-asszony szegény fejére, önkény telemül a másik nő nyakába borul és keservesen, nyöszörögve elsírja magát. Ettől egy kicsit kitisztul a feje. A szobájában már biztos kézzel rakosgat, ahogy csak nagy bajok esetén tud az ember. Tárgyilagosan hideg józansággal gondolkozik. Az ura soha bele nem avatta eddig az üzleti ügyeibe. És most egyenesen a közepébe esik minden bajnak! Bánmennyire tájékozatlan, azt azért jó! tudja, mit jelent: „pénztárkönyv hamisítás", „önbetörés vádja", „hamis aláírások", „35.000 s ül ing". És már lázasan dolgozik az agya: Interurbán telefon papának! Már fogalmazza is a hirtelen jött ötletet, szavakba formázza, még a hangját is ijedt-gyerekesre görbíti:
