Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok

pontból meg egyenesen fontos lenne végigmenni azokon a nyomokon, ahol az egyetem szelleme feltalálható. Ennek a keresése egyáltalán nem kaland. Jogos voltáról megbizonyosodunk akkor is, ha a szlovákság kultúrtörténetére tett hatását nézzük.

Először is a vallási vonatkozásokat keil néznünk. A szlovák katolicizmus helyzete olyan volt ebben az időben, mint a magyaré, vagyis rossz. Az egyetem hatása alatt indult meg az újraéledés, az egyetem papjai indították meg az új folyamatot a 'szlovák katolicizmus életében. Az általános szlovák vélemény szerint a szlovák katolicizmus Pázmánynak és egyetemének köszöni létét. (Mikuš,

jezsuita

tartomány-főnök P. erre vonatkozó adatai megtalálhatók az esztergomi primáši

levél

tárban [Canonica visitátió.J).

E részlet-jelentőségű eredmény mellett fontosabb az, amit a szlovák nemzeti élet nyert. Ezeket az eredményeket nyelvi, irodalmi és történelmi vonatkozásaikban láthatjuk. Külön választani e három szempontot nehéz, azért a továbbiakban többször összehúzzuk őket.

Az irodalmi nyelv életformájában döntőjelentőségűek a könyvek. Már pedig 178O.-*ig Nagyszombatban egészben 100 szlovák könyv jelent meg (A. Zelliger: Pantheon Tyrnaviense, 1931.), 1578-tól 1700-ig 13. Köztük isok vallásos, katolikus és protestáns egyaránt, de különösen sok történelmi könyv. A szlovák életben sokat formált a Cantus Catholici (1655), amelynek megjelenését magyar mecénás, Soós kanonok tette lehetővé. (A Cantus Catholici előszavában.) E könyvek tradíciójából jött Bernolák Antal és iskolája az önálló szlovák nyelv és irodalom igényének hangoztatásával.

A nyelvi öntudat fejlesztése lett alapja a szlovák irodalom megszületésének (a XVIII. sz. közepe). Ezen az irodalmi gyakorlaton azonban az egyetem mellett a magyarság szellemi hullámzása is megfigyelhető. A nagyszámú történetíró (Severini, Papánek, Sklenár,