Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok

Timon, Támoly) mellett, akiknek munkáiban hiánytalanul tükröződik ez a mentalitás, egészen az egyes intézményekig megérzik a tradíció. Különösen érdekes az első szlovák költőnek Hollý

Jánosnak

a helyzete, aki a deákos iskolával, Vörösmartyval és Berzsenyivel sókban mutat fel rokonságot. A már említett Bernolák ösztönözésére alakult a Slovenské

Učené Tovaryšstvo, amely fiókjaival behálózva az egész szlovák nyelvterületet erősen szolgálta a művelődést. Pražák

a

tradíciók hatását még messzebbre viszi. Szerinte ez meghatározta Palacký,

Kollár

és Šafárik

működését

is. (Pražák: Československá vlastiveda.

VII.

Písemnictví.

209. a.

s.

Ugyanígy

J.

Vlček:

Dejiny

slovenskej literatúry.) Az

irodalom első korszaka klasszicizált a latin hagyományok nyomán.

A művelődés terén az egyetem környezete adta a szlovákságnak a nemzeti fellendülés leghivatottabb margóit. (A már említettek, Št.

Moyzes,

aki a Matica

egyik alapítója volt, Fándly stb.) Timon, az egyetem tanára sokat ír a nagyszombati egyetemen tanult és a nélkülözhetetlen szlovák jogászoktól. (Timon: Imago antiquae Hungaricae.)

Csak a fontosabb momentumokat vettük sorba, hogy az egyetem objektív vonatkozásokban álljon előttük. Az objektivitásra nagy szükségünk lesz a következőkben, amikor az egyetemnek és a cselhszlovákságnak viszonyát vesszük vizsgálat alá. (Bővebben nem érintettük az egyetem eredetének a kérdését, de ezt nem is tartjuk fontosnak, mert az mindenki előtt határozott.)

Ha a csehszlovák tudományos irodalom idevonatkozó nézeteit vesszük sorra, egymástól teljesen különböző, sokszor merőben ellentétes álláspontokkal találkozunk. Az egyetem íeglényegát illető vonatkozásokat, csak elvétve találunk, a problematika itt egészen más adottságokban rejlik.

A különszínű álláspontokat a következőkép sorol