Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-09-01 / 7. szám - Kritika - Farkas István: Szlovák folyóiratszemle
mi termelés propagálásáról és segélyezéséről, Elő Šándor az írók központi székházáról, míg dr. Emil B. Lukáč a termelési problémáról írtak értékes, igen tanulságos és az egyes tárgyköröket alaposan felölelő cikkeket. Helyszűke miatt csak Vámos előadásából közölünk egy részletet, mely nemcsak a szlovenszkói szlovák, hanem a magyar íróra is éppúgy applikálható. Vámos az írók kari problémáiról többek között a következőket mondja: „Az egész vonalon folyton találkozunk a szilárd, céltudatos kari szervezkedés hiányával. Soha nem szabadna megtörténnie, hogy az íróval a kiadó csak azért bánjon el, mert nem informálódott. De elveti őt (az írót) a színház, megrövidíti a rádió, cenzúrázzák a katonák, földművesek, falusiak, zsidó hitközségek, politikai párttagok, csendőrök, betegsegélyzők, nőegyletek, az összes felekezet papjai, irodalmi élősködők, szenzációéhes szerkesztők, s lassan elvárhatjuk, hogy minden politikai vagy szakszervezeti titkár hivatottnak érzi magát arra, hogy szembeszálljon az íróval, aki humorosan, sőt gúnyosan mert nyilatkozni a céhről a helyett, hogy hason csúszott volna előtte. Beleéli magát a köztudatba az a szokás, hogy az értelmetlenek az írót összetévesztik a lakájjal, és elfelejtik, hogy a modern korban az író pótolja a prófétát, a nemzet élettörekvésének legmagasabb kifejezőjét. A júliusban kiadott 10. szám Ivan Krasko két Eminescufordítását hozza. Gejza Vámos novelláján kívül Ján Poničan, Ján Kostra, Rudolf Dilong, Julius Lenko, Fr. Kučera, Ján Hudec és Michal Drábik verseit találjuk e számban, dr. Rudo Brtáň a szlovák írók kongresszusának margójára ír, A. Ko stolný a fölött meditál, vájjon a szlovák írók egységesek lesznek-e a kongresszus után A gazdag szemlerovaton kívül ez a szám közli a trencsénteoiici írókongresszus teljes lefolyását. Ugyancsak közli az ott elfogadott nyilatkozatot amelyet azonban napilapjaink annak idején már teljes egészében közöltek, s így annak ismétlésébe nem bocsátkozunk. Magyar szempontokból érdekel, hogy a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságot pl. Vozári Dezső képviselte míg a magyar költőket Györy Dezső. A kongresszust egyébként még a következő magyar egyesületek vagy írók üdvözölték: Magyar írók Gazdasági Egyesülete (IGE, Budapest), Forbát Imre, Farkas István, Szalatnai Rezső és Erdőházi Húgó. A kongresszus folyamán Győry Dezső magyarul szólalt fel. Az Elán márciusi számában Michal Chorváth dr. Jozef Holuby-ról, Andrej Mráz a szlovák próza jelenéről, A. V. Hrska Ferdiš Duša festőről, J. Irmler pedig Henri de Montherlantommal folytatott beszélgetéséről ír. A szerkesztő
