Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Reményi József: Bret Harte

kifejeznie, s ime a legsilányabb scenario-szórakoztatásnak lett az ősapja. Az alkotást nem minősítette babramunkának, hanem a lélek olyan csodálatos felszerelésének, amellyel meg lehet lepni és ki lehet elégíteni az olvasó nemesebb kíváncsiságát. Sorsát, beleértve teremtő sorsát is, az döntötte el, hogy a californiai téma romantikus eshetőségeit összetévesztette a maga romantikus nyugtalanságával, amelyben azonban a californiai témakörrel összeegyeztethetetlen finomságok és értékek voltak. Végül sehova sem tartozott, s ezt a sehovatartozandóságot sem tudta művészileg kifejezni.

A kritikai elemzés micsoda képet festhet Bret Harteról? Ha figyelembe vesszük azt a művet, amellyel legnagyobb sikerét aratta, a „The Luck of Roaring Camp" című elbeszélés-gyűjteményét, a művészi összhang elvének ellentmondó jelenségeket fedezhetünk fel ebben a gyűjteményben. Bret Harte öntudatosan a nyugat-amerikai irodalom megteremtésére törekedett. A művészi stílus célja elvitathatatlan, de ez a stílus szinte úgy hat, mintha valaki a legbrutálisabb ízű whiskyt chartreuse-el keveri. Igaz ugyan, hogy Bret Harte, éppen romantikus természeténél fogva, a legképtelenebb és legelviselhetetlenebb ízlésű úttörőkben is olyan erkölcsi gazdagságot látott, amelyre elhanyagolt külsejükből nem lehetett volna következtetni; s mégis, ha az eltitkolt belső értékekre akart is rámutatni, elsősorban a fonák vagy bárdolatlan külsőt látjuk, amelyet az úttörők belső kiválósága, ahogy azt az iró velünk el akarta hitetni, nem tud elfeledtetni. Novelláinak legszembetűnőbb ellentmondása a következő: az alkotás motívumában fogamzottak meg, a lelki és környezetbeli valóság teljes életét Ígérték, s csupán úgy hatnak, mint a külsőségek hol érzelgős, hol dramatizált portréi. Van bennük erő, s az összbenyomás mégis az erőtlenség. „Short story" realizmusát kivégzi érzelgős romanticizmusa; egyenesvonalu történeteinek fölösleges részleteket kikerülő tempója beleakad a túlkönnyű pszichologizálás hínárjába. Mesterkélt lett, amikor egyszerű akart lenni, modoros, amikor szerinte megokolt modort