Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Szmrecsányi Géza: A skvarka

SZMRECSÁNYI GÉZA: A SKVARKA A régi sárosi világ írója második köny­véből amely „A skvarka" címen fog meg­jelenni, közlünk egy részletet. (Skvarka alatt amolyan hétszilvafás földecskét értünk.} Az írónak első könyve ilyen címet viselt: Dobrý luft — Jó levegő — és ez volt a leg­nagyobb érdeme, hogy benne valósággal meg lehetett találni a címét. A daróczi kúrián még szegénylegényeknek is adott ré­­gente kommenciót Szmrecsányi Ödön és nem is volt arra soha szükség, hogy megkongassa éjjel a segítséghívó ud­vari kis harangot, hiszen még a szomszéd Berzevicére való hírhedt Gyuri cigány is fennen hangoztatta uton-útfélen, hogy „a daróczi uraság az én védelmen alatt áll". Nem tűrte, hogy bárki is a daróczi kúriát tisztelje meg éjjeli látogatással. Vizitelni oda maga járt és nem is éjjel, hanem világos nappal, mindenki szemeláttára. Ilyenkor cipőt is húzott és zsákba rakott nehányszáz rá­kot, avval tisztességtudóan megjelent a daróczi kúrián, s a vendéglátó házigazda még szóba is elegyedett vele, megvette tőle a rákokat és negyedévenként kimérette ré­szére a rendes kommenciót búza, rozs, szalonna vagy más élelem képében. És Gyuri cigány nem volt megvetendő protektor, mert a védelme alatt álló kúriába nem merte lábát betenni hol­mi kapcabetyár. Szmrecsányi Ödön is jól intézte el ezzel a biztonsági kérdést, hiszen Gyuri cigány konvenciójával elkerülte, hogy a faluba zsandár, pandúr, szolgabíró járjon s majd vallatásra, tárgyalásra Kisszebenbe menjen és vég­eredményben se tudja meg soha ki lopta el birkáját, egye­bét.

Next

/
Thumbnails
Contents